Az első főpróba nem sikerült, nyerhető meccsen, két védelmi megingás után kaptunk ki az írek ellen! - Írország-Magyarország 2–1 (1-1)
Időszakosan jól játszott ugyan, de mégis elveszítette tizennégy mérkőzés óta tartó veretlenségét a magyar labdarúgó-válogatott, amely Dublinban lépett pályára az Európa-bajnoki felkészülés jegyében. Az írek nem tudták irányítani a játékot, végig sikerült fölényben futballoznunk, ám a hosszabbításban egy kontrával a hazaiak mégis megnyerték az összecsapást. Csapatunk az jövő hét végén kezdődő Eb előtt még egyszer pályára lép majd, szombaton Debrecenben Izrael ellen.
Ma indította meg nagy, júniusi menetelését a magyar labdarúgó-válogatott, amelynek kezdő állomását ismerjük, a vége azonban még kérdéses, hiszen az majd az Eb-szerepléstől függ. Bízunk abban, hogy akár még július elején is résztvevői leszünk majd a kontinenstornának. Ahhoz, hogy ez így legyen, egy nagyon fontos állomás volt a néhány napos telki felkészülést követően lejátszott első felkészülési meccsünk. A mai ellenfél, Írország stílusában, küzdőszellemében csoportellenfelünkhöz, Skóciához hasonló játékot játszik, így ezzel a szemmel is figyelhettük a mai mérkőzést.
Komolyabb meglepetéssel egyik szövetségi kapitány sem szolgált. Érdekességként az íreknél azt a Sammie Szmodicsot kell kiemelni, aki – az angol másodosztályban termelt góljai, valamint magyar felmenői okán – nemrégiben a mieinknek is a látókörébe került, ám ő az ír nemzeti csapatot választotta, és ma már be is mutatkozhatott a zöld mezeseknél. Nálunk örömteli volt a sokáig sérült Orbán és Lang Ádám visszatérése, és kezdőként jutott szóhoz Dárdai Márton is. A kapuban Gulácsi kezdett, igaz, azt már a meccs előtt jelezte Marco Rossi, hogy a második játékrészben már Dibusz véd majd.
Összeállítások
Írország: Kelleher – Coleman, Duffy, O’Shea – Doherty, Cullen, Smallbone, Brady – Azaz, Idah, Szmodics. Magyarország: Gulácsi – Lang, Orbán, Dárdai – Nego, Nagy Á., Schäfer, Kerkez – Szoboszlai, Sallai – Varga B.
Első félidő
Csendesen kezdődött a mérkőzés, az első percekben egyik csapat sem erőltette a támadásokat. A mieink lettek aztán aktívabbak, többször is sikerült zavart kelteni a hazai védelemben, igaz, jelentős gólhelyzetet mi sem tudtunk kidolgozni. Az egyetlen kivételt Nego lehetősége jelentette, ám a Le Havre légiósa sajnos combbal találta el a labdát, így nem sikerült betalálnia. A 30. percben szép magyar kontra futott végig a pályán, remek labdaszerzés után Szoboszlai szöktette a támadást a bal szépen kísérő Kerkezt, aki ballal, kapásból lőtt, Kelleher bravúrral védett.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Öt perccel később váratlanul, szinte a semmiből szerzett vezetést a házigazda. Ártalmatlannak tűnő helyzetben, egy jobb oldali beadás után Adad középről, 6 méterről, senkitől sem zavartatva fejelt a léc alá (1-0). Gulácsi nem védhetett, ugyanakkor Orbán és Lang egymásra várt. Szerencsére nem váratott magára sokáig az egyenlítés, egy magyar szabadrúgás után Szoboszlai felpattanó lövését Orbán a büntetőterületen belül tovább csúsztatta, és az előre húzódó Lang közelről a léc alá bombázott (1-1). A játékrész hátralévő részében érdemi esemény már nem történt, így kezdődhetett minden elölről.
Második félidő
A félidőben az előzetesen jelzetthez hűen beállt Dibusz, és Nego is lejött, akit Botka váltott. A felállás ezzel természetesen nem változott, hiszen posztra történtek a cserék, ugyanakkor fontos volt, hogy a tavasszal sokat kihagyó Botka is játéklehetőséghez jusson még az Eb előtt. A játék képe sem változott igazán a folytatásra sem, továbbra is mi irányítottuk a játékot, igaz, jelentős gólhelyzeteink azért nekünk sem akadtak. Ugyanakkor az írek szinte egyáltalán nem tudtak veszélyt teremteni a mi kapunk előtt, ami örömteli volt.
A 61. percben a ma észrevétlen Varga Barnabást Kleinheisler váltotta, amely után Sallai Roland húzódott előre Varga helyére, Kleinheisler pedig Szoboszlai mellé lépett fel oda, ahol addig a Freiburg légiósa játszott. A jórészt eseménytelen mezőnyjáték után a 70. perc tájékán további cseréket eszközölt Marco Rossi. Előbb Kerkezt és Schäfert hozta le, akik helyén Nagy Zsolt és Styles folytatta, majd Langot váltotta Balogh Botond. Rossi mester igyekezett tehát minden poszton frissíteni.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Továbbra is elmondható volt, hogy mi uraljuk a mérkőzést, mert az írek csak a 81. percben jutottak el először érdemben a kapunkig, amelynek vége egy szöglet lett. Az ír szögletből azonban kis híján mi szereztünk gólt, miután Szoboszlai átadásából Sallai lőtt 25-ről, de Kelleher könnyedén védett. A 89. percben Coleman lőtt ballal kapásból, de jócskán a kapu mellé. Már a három perces hosszabbításban jártunk, amikor egy magyar szöglet után elveszítettük a labdát, két ír is kilépett, előre húzódó védőink nem értek vissza, Parrott pedig ezt kihasználta és betalált. Lövése Dibuszról pattant a hálóba (2-1).
Összegzésként elmondható, hogy gyakorlatilag végig irányítottuk a játékot, de fölényünk meddő maradt, miközben két elkerülhető gólt kaptunk, amellyel ellenfelünk le is tudott győzni bennünket. Vészharangot semmiképpen nem kell kongatni, de lehet okulni ebből a meccsből a másfél hét múlva kezdődő Európa-bajnokság előtt.
Vezető kép: MTI/Illyés Tibor
