Pesti Srácok

Krakkóban boldoggá avatták a kommunisták által meggyilkolt Michał Rapacz lengyel katolikus papot

Krakkóban boldoggá avatták a kommunisták által meggyilkolt Michał Rapacz lengyel katolikus papot

A krakkói Isteni Irgalmasság-bazilikában bemutatott szentmisén Ferenc pápát Marcello Semeraro bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa képviselte. Homíliájában a bíboros kiemelte: a mártír pap boldoggá avatása "Isten vigasztaló jele az erőszak és a háború által megsebzett mai időkben".

Michał Rapacz (1904–1946) 1937-től a Kis-lengyelországi vajdaságbeli Ploki faluban teljesített lelkipásztori szolgálatot. A falu Lengyelország azon térségéhez tartozik, amelyet a második világháború idején a náci német Harmadik Birodalomhoz csatoltak. A pap a németek által üldözött háborús menekülteket rejtegette, támogatta a lengyel földalatti Honi Hadsereget, és a német tilalom ellenére titokban lengyel nyelven misézett.

A háború után segítette a lengyel kommunista Biztonsági Hivatal (UB) elől rejtőzködő antikommunista ellenállókat. Lelkipásztori tevékenységében sok időt szentelt a fiataloknak, homíliáiban gyakran a vallási értékek érvényesítését szorgalmazta a társadalom életében. Magatartásával kiváltotta a hatalomra került kommunisták nemtetszését. 1946-ban többször megfenyegették, ő azonban nem hagyta magát megfélemlíteni, folytatta szolgálatát. 1946. május 12-re virradó éjjel Plokiban a plébániára egy nagyjából húszfős kommunista fegyveres csoport tört be, a papot a közeli erdőbe hurcolták és ott kivégezték.

A gyilkosság után hatósági vizsgálat indult, amelyben nem állapították meg az elkövetők személyazonosságát. Az 1996-ban újraindított vizsgálat során meghatározták a gyilkosok kilétét, az eljárást azonban "bizonyítékok hiányában" megszüntették. Mindazonáltal leszögezték, hogy Michał Rapacz "kommunista bűntett" áldozata lett.

PestiSracok facebook image

Ferenc pápa idén januárban írta alá a pap vértanúságát megerősítő dekrétumot.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)