Pesti Srácok

Ma kezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával

Ma kezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával

Ma kezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, az egyeztetéseknek Luxembourg ad helyet. A tárgyalások megkezdéséről az uniós vezetők még tavaly decemberben döntöttek, előrejelzések szerint fontos napirendi pont lesz a nemzeti kisebbségek helyzete, amelynek részeként a kárpátaljai magyarok jogait is érinteni fogják.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második és 49. cikke értelmében a szerződő államoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós értékeket, köztük a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat. Így a csatlakozásnak számos olyan feltétele van, amelyeket Ukrajnának idáig nem sikerült teljesíteni, ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek jogainak védelme is, beleértve a kárpátaljai magyarok jogait is.

Utóbbiak esetében az elmúlt időszakban számos egyeztetés zajlott, amelyekkel kapcsolatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) éppen múlt héten tudatta, a júniusban zajló brüsszeli tárgyalások során a magyar fél javaslatára bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába. Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet, amely „következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit”, egyúttal azt szeretné, ha Ukrajna egy olyan demokratikus, európai jogállam lenne, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, olvasható a KMKSZ nyilatkozatában.

Ukrajna az elmúlt években számos lépést tett azért, hogy háttérbe szorítsa a magyar nyelvet, és nem egy magyarellenes megnyilvánulásra került sor a térségben. Ennek ellensúlyozására és a magyar kormány kérésére az ukrán parlament még 2023 decemberében fogadott el a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó új kerettörvényt, amelynek értelmében 2024 júniusáig kellett visszaállítsa a kisebbségek korábbi jogainak (egyebek mellett oktatás, anyanyelvhasználat, szimbólumhasználat területén) egy részét, amelyektől 2015-ben fosztották meg a magyarokat. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több ízben is tárgyalt Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével. Bár sikerült elérni némi haladást, még sok munka vár a kisebbségi jogok helyreállításával foglalkozó munkacsoportra.

PestiSracok facebook image

Mindezek mellett Ukrajnának (ha az Európai Unió tagállama akar lenni) még olyan területeken kell folyamatos változást és előrelépést felmutatnia, mint a korrupció elleni fellépés, az oligarchák befolyásának visszaszorítása, az igazságszolgáltatási rendszer és az igazságügyi irányítási szervek reformja.

Amennyiben Ukrajna a közeljövőben az Európai Unió tagja lesz, olyan országokat fog megelőzni, mint Észak-Macedónia, Szerbia, Albánia vagy akár Törökország, amelyek évtizedek óta várnak arra, hogy a csatlakozási tárgyalásaik kapcsán előrelépés történjen.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Keystone/Alessandro Della Valle

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.