Szijjártó Péter: aki az energiaellátásunkat veszélyezteti, a szuverenitásunkat támadja
A magyar kormány a nemzeti szuverenitás elleni támadásként tekint minden olyan intézkedésre, amely veszélybe sodorhatja hazánk biztonságos energiaellátását – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Szentpéterváron.
A tárcavezető a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon rámutatott, hogy Magyarország egyike azon európai államoknak, amelyeket legsúlyosabban érintettek a nagyjából két és fél éve tartó ukrajnai háború negatív következményei az energiaellátás vonatkozásában. Hangsúlyozta, hogy az energiaárak az egekbe szöktek, a magyar import évi költsége mintegy tízmilliárd euróval nőtt, ami a bruttó hazai termék (GDP) hat százalékát jelenti. Szavai szerint viszont emellett hosszú távon az is súlyos kihatása a jelenlegi veszélyes helyzetnek, hogy "az energiaellátás kérdése túszává vált a politikai és ideológiai vitáknak".
De Magyarország minden nyomásgyakorlás dacára továbbra is elutasítja, hogy politikai vagy ideológiai kérdésként tekintsen az energiaellátásra. Számunkra ez tisztán gyakorlati kérdés, matematika és fizika függvénye
– szögezte le. Kiemelte, hogy a kormány számára nem politikai nyilatkozat az, hogy honnan vásárol energiát, és ezért az erős nyomás ellenére sem kész feladni jól működő partnerségeket az energiaellátás területén. Ezzel kapcsolatban pedig kifejtette, hogy az infrastrukturális helyzet és a fizikai valóság határozza meg, hogy honnan tud egy állam energiahordozókat vásárolni, márpedig hazánk ellátása jelenleg nem lenne lehetséges az orosz földgáz és kőolaj nélkül. Szijjártó Péter megjegyezte, hogy egyelőre nincs olyan alternatív ajánlat, amelynek keretében "azonos áron, azonos mennyiségben, azonos menetrend szerint" lenne biztosítható a szállítás.
És amíg nincs ilyen ajánlat, addig senkinek nincs is morálisan joga nyomást gyakorolni ránk azért, hogy számoljuk fel az eddigi kapcsolatokat és váltsunk más forrásra
– fogalmazott. Felidézte, hogy minden olyan projektet felmondtak vagy elhalasztottak, amely lehetővé tette volna elméletileg az átállást alternatív forrásokra. Erre példaként említette, hogy a nyugati cégek végül nem kezdtek bele a fekete-tengeri földgázmezők kitermelésébe, Horvátország pedig a földgázvezetéke kapacitásának bővítése helyett ötszörösére emelte a tranzitdíjakat. Hangsúlyozta: az energiamix összeállításának joga a nemzeti szuverenitás kérdése, a magyar kormányt pedig egyetlen szempont vezérli az energetikai döntések meghozatalakor, ez pedig a nemzeti érdek, a biztonságos ellátás garantálása.
Ehhez elegendő kőolajra, földgázra, nukleáris fűtőanyagra van szükség. Az ellátás eddig jól működött, akkor miért változtatnánk ezen?
– tette fel a kérdést. A miniszter rámutatott, hogy a magyar kőolajszükséglet évente nyolcmillió tonna, aminek 90 százalékát az import fedezi, ennek pedig 70–80 százaléka orosz forrásból származik. Tájékoztatása szerint a földgáz esetében az évi mennyiség 8,5 milliárd köbméter, aminek a 80 százalékát külföldről kell beszerezni, és ennek a 70–80 százaléka érkezik ma Oroszországból.
Ezen szállítások stabilitása központi nemzeti érdek, és ezért elutasítunk minden nemzetközi javaslatot, cselekedetet, döntést, amely korlátozná vagy rontaná a szállítás biztonságát és stabilitását
– közölte. Tudatta, hogy a kormány ezért is nem támogatta az európai uniós energetikai szankciókat, és ezért utasít el mindenfajta vámot az energiahordozókra vonatkozóan és egyéb "jogi csapdát".
Az ilyen intézkedésekre támadásként tekintünk a nemzeti szuverenitásunk ellen
– figyelmeztetett.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
