Pesti Srácok

A közel-keleti béketeremtés lehetőségeiről is tárgyalt Donald Trump és Benjámin Netanjahu

A közel-keleti béketeremtés lehetőségeiről is tárgyalt Donald Trump és Benjámin Netanjahu

A közel-keleti béketeremtés és rendezés esélyeiről, módjairól, valamint az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti tárgyalásokról is egyeztetett Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt, korábbi elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken.

A két politikus Floridában, Donald Trump mar-a-lagói rezidenciáján tanácskozott. Első alkalommal találkoztak 2020 óta, amikor az izraeli kormányfő a Fehér Házban kereste fel az akkor elnök Donald Trumpot.

A tárgyalás sajtónyilvános részén Benjámin Netanjahu reményét fejezte ki, hogy hétfőn kezdett egyesült államokbeli hivatalos útja - amelynek során beszédet mondott a kongresszusban, valamint találkozott Joe Biden elnökkel és Kamala Harris alelnökkel - közelebb visz a tűzszüneti megállapodáshoz. Úgy vélekedett, hogy a megállapodást segíti az izraeli hadsereg által Gázában kifejtett katonai nyomásgyakorlás is.

Az izraeli miniszterelnök kérdésre válaszolva azt mondta, Kamala Harris kettejük csütörtöki egyeztetése után tett nyilatkozata Izraelről a Hamász számára olyan olvasatot közvetít, hogy nem felhőtlen Izrael és az Egyesült Államok viszonya, majd reményét fejezte ki, hogy az alelnöki megjegyzés nem változtat a tűzszüneti tárgyalások felgyorsult ütemén.

PestiSracok facebook image

Trump tette a legtöbbet Izraelért

Donald Trump a találkozó elején kifejtette, hogy soha nem volt rossz a kapcsolata Izrael kormányfőjével, és saját elnöki szerepéről úgy fogalmazott: egyetlen amerikai államfő sem tett annyit Izraelért, mint ő. Idesorolta a többi között az amerikai nagykövetség átköltöztetését Jeruzsálembe, azt Izrael fővárosaként ismerve el. Emellett Izrael számára a leghasznosabb döntéseként említette az iráni nukleáris megállapodás felmondását.

Elnökké választása esetére Donald Trump ismét gyors megoldást ígért a közel-keleti konfliktusra, és azt hangoztatta, hogy Kamala Harris győzelme eszkalációhoz, több nagyobb közel-keleti háborúhoz, esetleg harmadik világháborúhoz vezethet. Megismételte azt a véleményét is, hogy a világ jelenleg közelebb áll a harmadik világháborúhoz, mint a második világháború lezárása óta bármikor.

Donald Trump a találkozón fellépést ígért az Egyesült Államokban felerősödött antiszemitizmussal szemben, a többi között az egyetemeken tapasztalt megnyilvánulások ellen. Az amerikai média szerint Donald Trump és Benjámin Netanjahu politikai kapcsolatában törést okozott, hogy az izraeli kormányfő 2020-ban gratulált Joe Biden elnökké választásához; ezt Donald Trump rosszallással fogadta.

Benjámin Netanjahu az amerikai fővárosból utazott Floridába. Washingtonban, a Fehér Házban csütörtökön Joe Biden elnökkel találkozott, akivel a gázai tűzszüneti tárgyalásokról beszélt, és ugyanez volt a témája külön tanácskozásának Kamala Harris alelnökkel, nem hivatalos demokrata elnökjelölttel.

Kamala Harris az egyeztetés után újságírók előtt is megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael biztonsága iránt, ugyanakkor kritikát is megfogalmazott a gázai humanitárius helyzet, valamint az izraeli hadsereg hadműveletei során meghalt palesztin civilek magas száma miatt.

Izraeli tisztségviselőkre hivatkozó amerikai sajtóbeszámolók szerint a washingtoni találkozó után Benjámin Netanjahu rosszallását fejezte ki Kamala Harris nyilatkozata miatt, amely a közlés szerint jóval kritikusabb volt, mint ami kettejük megbeszélésének hangvételéből következett volna.

Kamala Harris csapatának egyik tagja értetlenségét fejezte ki az izraeli kormányfő véleményéről szóló sajtóbeszámolókra reagálva.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.