Hivatalosan is vége - Levonult az ár, befejezte munkáját a vízügy országos műszaki irányító törzse
Befejezte munkáját az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT), miután a dunai árhullám levonult - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OFV) pénteken. A testület, amely szeptember 13-án kezdte meg a munkát, az árvízi védekezés összehangolását és az ehhez szükséges vízügyi szakembergárda, valamint az anyag- és eszközigény koordinálását végezte.
Az OMIT reggeli megbeszélésein minden alkalommal részt vettek a társszervek, azaz a katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség, illetve a polgárőrség - képviselői is, hogy a segítségnyújtásról egyeztessenek az OVF szakembereivel - hangsúlyozták.
A vízügy az állami védvonalakon szervezte és vezette a munkát, emellett szakmai irányítókat biztosított a 41 önállóan védekező településen
-ismertették. Hozzátették, hogy az árvízzel érintett területekre összesen 965 munkatársat rendelt át az OMIT más vízügyi igazgatóságoktól. A tájékoztatás szerint a vízügyi szervezetek részéről az egy napon a védekezésben résztvevők legmagasabb száma 1896 fő volt.
Mellettük a társszervezetektől több mint 5000 fő, illetve mintegy 2700 civil önkéntes dolgozott a legmagasabb létszámban
-tették hozzá. Az országban több mint 40 kilométeren épült ki ideiglenes védmű - közölték. Megjegyezték, hogy ha az ország különböző pontjain lévő védműveket "sorban egymáshoz illesztenénk, a budapesti Clark Ádám tértől egészen a Velencei-tóig érne". Arról is tájékoztatást adtak, hogy a Duna mentén az önkormányzati védekezéseknél 4,6 kilométeren kellett felállítani árvízvédelmi mobilfalat, amelyet az olyan sűrűn beépített részeken használnak, ahol a lakott terület és a folyó között nincs elegendő hely földből kialakítani a gátakat.
Az állami védvonalak ugyanakkor jellemzően nem a sűrűn lakott, illetve városias környezetben vannak
-tették hozzá. Az árvízi védekezéshez összességében több mint 2 millió homokzsákot adtak ki - 1,9 millió darabot az önkormányzatoknak, míg százezret az állami fővédvonalakra - és ezeknek mintegy 95 százalékát fel is kellett használni - ismertették. A zsákokat 32000 köbméter homokkal töltötték meg, ami összesen nagyjából 55000 tonnának felel meg. Emlékeztettek rá, hogy Mosonmagyaróvár és a környező részek védelmében meg kellett nyitni a Lajta-szükségtározót. Ennek az irányított és biztonságos vízkivezetésnek köszönhetően nemcsak a várost és lakosságát, hanem jelentős nagyságú ipari, szolgáltató és kereskedelmi célú, valamint oktatási, egészségügyi, szabadidős területet, illetve agrárinfrastruktúrát tudtak megvédeni - írták. Kiemelték, hogy a Mosoni-Duna torkolati műtárgy - másik nevén árvízkapu - lezárása pedig a folyó győri tetőzésekor 130 centiméterrel tudta alacsonyabban tartani a vízállást és mentesíteni a város védekezését.
Az összesítésben azt is rögzítették, hogy a Duna Nagybajcsnál szeptember 19-én napközben, Komáromnál 20-án hajnalban, Esztergomnál napközben, Nagymarosnál 20-án este, míg Vácnál éjszaka tetőzött. Budapesten szeptember 21-én hajnalban mérték a 830 cm-es tetőző értéket, 24-én kora délutánra pedig már az I. fokú készültségi szint alá apadt a folyó - írták. Paksnál szeptember 22-én napközben, Baján 23-án este tetőzött a Duna, végül kedden napközben Mohácsnál is bekövetkezett a tetőzés, a II. fok szintje fölötti vízállással - sorolták. A további munkálatokról azt írták, hogy az OVF területi igazgatóságai megkezdték a kezelésükben lévő állami tározók, holtágak, mellékág-rendszerek, csatornák feltöltését. Megjegyezték, hogy magántulajdonú termőföldeket, telkeket, birtokokat nem vehetnek igénybe, csak akkor, ha erről sikerül megállapodni a tulajdonosokkal. A tárgyalások folyamatosan zajlanak a területi igazgatóságok hatáskörében - tették hozzá.
Forrás: MTI; fotó: Hatlaczki Balázs/PS
