Pesti Srácok

Indonéziába, a világ legnépesebb muszlim országába látogatott Ferenc pápa

Indonéziába, a világ legnépesebb muszlim országába látogatott Ferenc pápa

Ferenc pápa a mindeddigi leghosszabb, Délkelet-Ázsia és Óceánia országait érintő körútján kedden megérkezett Indonéziába, utazása első állomására.

A 87 éves katolikus egyházfő több mint 13 órás repülés után szállt le az olasz ITA Airways különgépéről Jakartában, ahol ünnepélyes tiszteletadással fogadták.

Indonézia a világ legnépesebb muszlim országa több mint 240 millió muzulmán vallású lakosával. Bár a katolikusok az ország lakosságának csak 3 százalékát teszik ki, a szigetországban él a Fülöp-szigetek és Kína után a harmadik legnagyobb keresztény közösség Ázsiában.

Ferenc pápa útjának további állomásain Pápua Új-Guineába, Kelet-Timorba és Szingapúrba is ellátogat. Joko Widodo indonéz államfő történelmi látogatásnak nevezte a pápa érkezését, és felidézte, hogy a katolikus egyházfő látogatását már régóta tervezik, de a pandémia miatt korábban nem kerülhetett rá sor.

PestiSracok facebook image

-hangsúlyozta az elnök. A pápa 45. külföldi látogatásának tíz napja alatt a különböző vallások békés egymás mellett élésére, és a klímaválság elleni fellépésre kívánja ráirányítani a figyelmet. Körútja négy állomása közül csak Kelet-Timorban vannak többségben a magukat katolikusnak valló hívők. Ferenc pápa hajlott korára, és egészségi állapotára való tekintettel utazásain már gyakran ül kerekesszékbe, és egyes külföldi látogatásai között is egyre hosszabb szünetet tart. Az egyházfő legutóbb egy évvel ezelőtt tett nagyobb utazást, amikor Mongóliában járt. Ferenc pápa délkelet-ázsiai és óceániai körútján mintegy 30 ezer kilométert tesz meg repülővel. A tervek szerint szeptember 13-án tér vissza Rómába. Szeptemberben még egy utazás szerepel a programjában: hazatérése után még Luxemburgba és Belgiumba is ellátogat majd.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)