Pesti Srácok

Több tízezren adtak be menedékjog iránti kérelmet júniusban az EU-ban

Több tízezren adtak be menedékjog iránti kérelmet júniusban az EU-ban

Júniusban, az előző év azonos hónapjának adataihoz képest 17 százalékkal kevesebb, 70 375 nem uniós állampolgár nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában, ez mintegy hatezerrel elmarad a májusi számoktól - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

A júniusi menekültügyi adatokat tartalmazó jelentés szerint a vizsgált hónapban 6540 volt azon nem uniós állampolgárságú menedékkérők száma, akik egy korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották a kérelmüket, ez 6 százalékkal több a tavaly júniusinál. Az előző hónapokhoz hasonlóan júniusban is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (10 165), őket a venezuelaiak (6340), majd az afgánok (5930) követték. A menedékkérelmek 76 százalékát négy uniós országban, Németországban (16 770), Spanyolországban (14 855), Olaszországban (11 685), és Franciaországban (10 510) nyújtották be. Az EU egészében százezer emberre áprilisban 15,7 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal kért menedéket.

Arányuk Görögországban (45,4), Spanyolországban (30,6) és Írországban (26,2) volt a legmagasabb. A vizsgált hónapban 2395 felnőtt kísérő nélküli kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában. A kiskorúak legtöbbje szíriai (675), afgán (405) és egyiptomi (255) volt. Közülük a legtöbben Németországba (725), Bulgáriába (300), Görögországba (290), Hollandiába (260) és Spanyolországba (255) érkeztek - tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.

Forrás, fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!