Pesti Srácok

A kannabisz igenis rombolja az emberi pszichét

A kannabisz igenis rombolja az emberi pszichét

A marihuána jövőbeni megítélésében nagy szerepet játszhat az a tanulmány, amelyet az európai balliberális bástyaként is emlegetett King’s College London munkatársai publikáltak a napokban a Molecular Psychiatry tudományos szaklapban– olvasható a Drogkutató Intézet legfrissebb elemzésében.

A publikáció ismerteti, a szakemberek a rámutattak, hogy a magas THC tartalmú kannabisz sokkal nagyobb hatással bír az emberi DNS-re, mint a gyengébb változatok. Már a 10%-nál magasabb tiszta THC tartalom is komoly veszélyeket rejt magában. Összevetésül a német legalizációs törvény 15%-os tiszta THC tartalmú anyagot enged használni. Konklúzióként azt állapították meg a kutatást végzők, hogy minél erősebb a kannabisz THC tartalma, annál inkább befolyásolja az immunitással és a sejtenergia-termeléssel kapcsolatos géneket, és egyértelmű mély nyomot hagy a pszichózisban szenvedő marihuána fogyasztók DNS-ében. Itt megjegyzik, meg, nem ez az első tanulmány arról, hogy az emberi pszichére mennyire káros hatással van marihuána, ugyanis nemrég jelentettük meg az oldalunkon a Drogkutató Intézet igazgatójának, Prof. Dr. Haller Józsefnek a tavaly komoly ellenszélben megjelent, mégis nemzetközi szinten az év hivatalosan is legolvasottabb írását. Úgy néz ki tehát, hogy az idő múlásával az európai liberális kutatóintézetek is inkább a tudomány oldalára állnak.

De visszatérve a King’s College London munkatársainak tanulmányára, a szerzők 682 ember vérmintáját elemezték annak érdekében, hogy megvizsgálják a kannabisz-használat hatását a DNS-metilációra, amely egy olyan kémiai folyamatra, ami befolyásolja a gének aktiválását. Összesen 188 résztvevőt jelöltek meg jelenlegi kannabisz-használóként, akiknek egy része azt mondta, hogy olyan nagy hatású szert fogyasztott, amelyek THC tartalma meghaladta a 10 százalékot– áll a DKI elemzésében.

A tanulmány szerzője, Marta di Forti, a King’s College London professzora az IFLScience-nek elmondta, „ha azt a kannabiszt nézzük, amely 10 százalékos vagy magasabb THC-t tartalmaz, akkor legalább ötszörösére nő a pszichotikus rendellenesség kialakulásának kockázata az aktív használóknál, mint azoknál, akik soha nem használták.”

PestiSracok facebook image

Elsődleges elemzésükhöz a kutatók a DNS-metiláció különbségeit keresték a teljes genomban a kannabiszt fogyasztók és nem fogyasztók között. „Dióhéjban azt találtuk, hogy ha megnézzük a jelenlegi kannabisz-használókat, határozott nyomot találunk a DNS-metilációban, különösen, ha az immunrendszer génjeit és a mitokondriális géneket nézzük, amelyek a sejtszintű energiatermeléshez kapcsolódnak.” – mondta di Forti.

Azonban, bár úgy tűnik, hogy minden fűhasználó bizonyos epigenetikai változásokhoz kapcsolódik, „a nagy hatású kannabisz hatása eltérő volt az általános kannabisz használathoz képest” – mondta. „Például a CAVIN1, MCU és ECHDC3 mitokondriális gének mind érintettek voltak azoknál a résztvevőknél, akik rendszeresen 10 százaléknál magasabb THC-t tartalmazó termékeket használtak”– olvasható az elemzésben.

– írják új tanulmányukban a szerzők.

A DKI elemzése szerint a következő lépésként a kutatók összehasonlították ezeket a kannabiszhoz köthető epigenetikai változásokat olyan betegeknél, akik pszichotikus eseményeket éltek át, és azoknál, akik soha nem szenvedtek pszichózisban. Összességében 239 résztvevőjük esett át pszichózison, a maradék 443 egészséges kontrollként működött.

– mondta di Forti. „Ez azért érdekes számunkra, mert azt sugallja, hogy a kannabisz használat biológiai hatása a pszichózisban szenvedő embereknél – legalábbis a DNS-metiláció szintjén – eltér attól, amit azoknál tapasztalunk, akik még mindig elég erősen használnak kannabiszt, de nem árt a pszichózisnak.”

Di Forti szerint ezek a felismerések egy napon megnyithatják az utat azok előtt a szűrőprogramok kidolgozása előtt, amelyek képesek lesznek megmutatni, hogy miért vált ki egyes embereknél a termék pszichózist, másoknál pedig miért nem– olvasható a DKI publikációjában.

Tágabb értelemben kifejtette, hogy ezek a megállapítások a kannabisz dekriminalizálásával és legalizálásával kapcsolatos jelenlegi diskurzusok sokkal nagyobb árnyaltságát igénylik, különösen akkor, amikor egyes rendelőkben kezdenek majd megjelenni a szuperpotens törzsek.

–mondta di Forti.

Forrás: DKI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.