Nagy Márton: Jöhet a tartósan 3 százalék alatti infláció

„Ha azon múlik, garantálom, hogy az infláció 3 százalék körül lesz a jövőben, és a kormány mindent elkövet, hogy ne is emelkedjen. De akkor az 5 százalék is tuti?” – kérdezett vissza Nagy Márton Csányi Sándorra a Portfolio.hu Budapest Economic Forum rendezvényen azt követően, hogy az OTP elnök-vezérigazgatója a bankoktól kért „önkéntes”, 5 százalékos lakáshitel-THM-plafon kapcsán arról beszélt, hogy a kérés mellett nem hallja, a kormány milyen garanciát vállal az inflációra, noha ez – mondta Csányi – összefügg. A nemzetgazdasági miniszter szerint lakhatási válság van Magyarországon, és ennek megoldásában a kormány mellett a bankoknak is van szerepe.

„A bankokról nem akarok beszélni – pedig tudnék, hiszen az elmúlt 22 évben együtt dolgoztunk” – mondta a miniszter, majd megdicsérte a pénzintézeteket. Szerinte az látszik, hogy a magyar bankrendszer stabil, jövedelmező és hitelez – tehát ellátja a feladatát. Ezért köszönet jár. Nagy Márton szerint az extra terhek és azok fennmaradása a változó környezettel függ össze, ez nem igazán attól függ, ki a miniszterelnök és ki a gazdasági miniszter.

A III. negyedéves GDP nem éri majd el a piac által várt 1,5 százalékot – az NGM 0-hoz közeli, de pozitív adatot vár. Így az éves növekedés is gyengébb lehet a vártnál. Ennek fő oka Nagy Márton szerint az ipar 4-5 százalékos zsugorodása. Kedvező, hogy a kiskereskedelmi forgalom stabilan 4 százalékkal nő, ezen belül az élelmiszer-kereskedelem 7-8 százalékkal bővül. Ez azt jelzi, hogy a belgazdaság már helyreállt – oldódhat a bizalmatlansági motívum. Egy nemzetgazdasági miniszter elsősorban ezért felel. A külgazdasági gyengeségeinkért inkább a német gazdaság felel – ott idén is negatív lesz a gazdasági növekedés, és jövőre is csak 1,1 százalékos bővüléssel számolnak.

Nagy Márton szerint 2025 1. negyedévében nagy ugrás lesz a GDP-növekedésben – 3,3 százalékos a várakozás –, ebbe besegít a bázishatás. utána 3–4 százalék közé emelkedünk, s később 4 százalék fölé mehet a növekedés a miniszter szerint.

– hívta fel a figyelmet a miniszter.

– vélekedett Nagy Márton.

Az első pont, a lakhatás biztosítása kapcsán a miniszter arról beszélt, hogy évente legalább 25 ezer új lakásnak kellene épülnie. 2024-ben ehhez képest maximum 14 ezer új lakás épül. Eközben a lakásvásárlások száma nő – ez növeli a lakásinflációt. A Covid óta az országos lakásárindex 64 százalékos, a budapesti 44,5 százalékos növekedést mutat, a lakbérindex 41,5 százalékos emelkedést jelent 2020 óta. A kormány szerint megfizethető négyzetméter- és albérletárak kellenek – a lakhatási infláció ugyanis drasztikus, és lerontja a többi mutatót is.

A második programelem, a jövedelmek vásárlóerejének növelése kapcsán a miniszter arra emlékeztetett, „nem kérdés, hogy nagyon erős munkaalapú társadalmat építettünk fel, de nem tudunk még további 1 millió új munkahelyet létrehozni”. A bérekkel kapcsolatban a 2016-os, 6 éves bérmegállapodás sokat segített.

A mostani helyzet értékelése kapcsán arról beszélt, hogy az infláció megette a jövedelmeket. A pénzromlás ütemének csökkenését követően most 9-10 százalékos a reálbér növekedése, de ez fenntarthatatlan. A kormány 5 százalékos reálbér-konvergenciával számol. Ezzel 2028-ra elérhető lehet az 1000 eurós minimálbér és 1 millió forintos bruttó átlagkereset – jelezte a miniszter.

A hazai kkv-k felemelkedését, a gazdasági miniszter szavai szerint méretugrását segítő Demján Sándor-program alapját azok az adatok szolgáltatják, amelyek szerint az exportáló nagyvállalatok csapdája még jelen van. Hazai nagyvállalatok 17 százalékban, a kkv-k mindössze 10 százalékban részesednek az exportból. Exportképes kkv-nk mindössze 16 ezer van. Az itthon működő 977 vállalkozásunkból 940 ezer mikrocég – innen kell felemelni a társaságokat, ezért kell méretugrást végrehajtani. Nem kell a vállalkozások számát növelni, fejleszteni kell a meglévő cégeket.