Szijjártó Péter: a magyar külpolitika célja a béke, a nemzeti szuverenitás és a gazdasági semlegesség
A magyar külpolitika elsődleges célja a veszélyek korában a béke előmozdítása, a nemzeti szuverenitás védelme és hazánk gazdasági semlegességének megőrzése – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán arról számolt be, hogy jelenleg az emberiség a veszélyek korában él, amikor a külpolitikának is megváltozik a cél- és az eszközrendszere.
Ebben a helyzetben három célja van a magyar külpolitikának, amit a béke, a nemzeti szuverenitás és a gazdasági semlegesség kifejezésekkel tudok legrövidebben leírni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar külpolitikának minden olyan kezdeményezést támogatnia kell, amely elősegíti a békét, minden olyan eszközt be kell vetnie, amellyel megvédjük a nemzeti szuverenitásunkat, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elősegítsük és fenntartsuk gazdasági semlegességünket
– emelte ki. Majd rámutatott, hogy Magyarország immáron két és fél éve fizeti az Ukrajnában tomboló háború árát.
Ezer nap után most már lassan az európai politikai elitnek is el kellene jutnia oda, hogy a kérdés nem az, hogy mit gondolunk a háborúról, mert ezt mindenki pontosan tudja. Hanem, hogy hogyan lesz béke. Még pontosabban, a kérdést úgy kéne feltenni, hogy melyik az az út, amelyik leggyorsabban elvezet a békéhez. Mi, magyarok nem akarunk több pusztítást, nem akarunk több halottat, nem akarjuk látni a családokat szétszakadni, főleg úgy, hogy ezen szenvedésben a kárpátaljai nemzettestvéreink is érintettek
– tette hozzá. Majd kifejtette, hogy Európában egyetértés van abban, hogy nagy a baj, s könnyen lehet még ennél is nagyobb. Aláhúzta, hogy minden eddiginél hevesebb harcok zajlanak Ukrajnában, eközben közeledik a tél, és az ország energiainfrastruktúrájának egy jelentős része mára megsemmisült, illetve jól láthatóan nem működnek a nemzetközi szankciók, számos európai vállalat kikerüli őket.
Úgy vélte, hogy az eddigi háborúpárti megközelítés kudarcot vallott, a fegyverszállítások nem hozták a konfliktus lezárását közelebb, így ideje lenne esélyt adni a békepárti politikának, hogy nagyobb eséllyel el lehessen kerülni az eszkalációt, a közvetlen konfrontációt a NATO és Oroszország között. Illetve megjegyezte, hogy a transzatlanti buborékon kívül a békepártiak vannak többségben, és hazánk is ennek a többségnek a része, még ha az ezen állásponton lévőket Európában rögtön "Putyin bábjának, az oroszok kémjének vagy a Kreml propagandistájának" is nevezik. Szijjártó Péter ezután arra is kitért, hogy a mai instabil nemzetközi helyzet a melegágya annak, hogy egyesek kísérleteket hajtsanak végre a nemzeti szuverenitás korlátozására a világ számos pontján, így Magyarországon is.
A múlt héten mindannyian figyelhettük a strasbourgi európai parlamenti vitát, ahol minden eddiginél nyíltabban és minden eddiginél szégyentelenebbül hangzott el az a külföldről érkező célkitűzés, amely egyértelműen megfogalmazta azt a kívánalmat, hogy ki legyen kormányon, ki kormányozzon és hogyan kormányozzon Magyarországon. Azt gondolom, hogy egy ilyen nyílt beavatkozási kísérlet még az európai politika elmúlt néhány éves történetében is példátlan, és a lehető leghatározottabban vissza kell utasítani. Azt nem a nemzetközi politikai szereplők, nem Manfred Weber, nem Ursula von der Leyen fogja megmondani, hogy Magyarországon ki kormányoz. Vannak érett magyar választópolgárok, akik azt eldöntik
– fűzte hozzá.
A szuverenitás védelme továbbra is nagyon fontos feladata kell, hogy legyen a magyar külpolitikának, és itt kell megemlítenem a migráció kérdését is (…) Jól láthatóan a nemzeti szuverenitás korlátozására vonatkozó kísérletek sok esetben a migrációs politika területén nyilvánulnak meg, amikor is el akarják venni egyes országok, így Magyarország arra vonatkozó jogát, hogy saját magunk döntsük el, hogy kiket engedünk be ide
– közölte. Majd leszögezte, hogy a magyar kormány azonban érvényt fog szerezni a nemzetközi jog előírásainak, még olyan nehéz körülmények között is, "amelyeket Brüsszelből próbálnak előállítani, például azzal, hogy megbüntetik Magyarországot azért, mert megvédi a saját határát".
A miniszter végezetül érintette a gazdasági semlegesség kérdéseit is, mondván, hogy Magyarország az ismételt blokkosodás, az újabb gazdasági hidegháború kitörése ellen van, ehelyett a konnektivitásban, az összeköttetésekben érdekelt. Jó példaként hozta fel hazánkat arra, hogy mekkora növekedési potenciál is van a civilizált kelet-nyugati együttműködésben, és kiemelte, hogy az ország a pragmatikus, patrióta külpolitikájának köszönhetően mára a keleti és a nyugati gazdaságok fontos találkozási pontjává vált.
Az eddigi időszak azt mutatta, hogy a gazdasági semlegesség erőt adott Magyarországnak, növekedési lehetőséget ad a magyar gazdaságnak, ami pedig el tudja hozni a még több munkahelyet, a magasabb fizetéseket és a jobb életet a magyar embereknek, ráadásul a gazdasági semlegesség a szuverenitásunk megvédésének is egy kiváló eszköze
– összegzett.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
