A magyarok nem finomkodnának a dílerekkel
A Drogkutató Intézet (DKI) szerint a társadalom nagy többsége egyetért azzal a javaslattal, hogy az eljárás alá vont drogdíler vagyonát, autóit, ékszereit stb, amelyeket bizonyíthatóan a drogkereskedelemből származó jövedelméből szerzett, azonnal el lehessen kobozni, ne kelljen kivárni az akár évekig tartó eljárást, és az ebből befolyó forrást drogprevencióra kelljen fordítani.
Az elemzés emlékeztet, Magyarország, nemzetközi viszonylatban tekintve, tagja valamennyi kábítószerrel kapcsolatos fontos konvenciónak. A nemzetközi jog alapján kötött egyezmények kötelezik hazánkat arra, hogy határozottan fellépjen a kábítószer-fogyasztás és csempészet ellen, mivel ezek a megállapodások a magyar jogrendszer részévé váltak. 1961-ben Magyarország aláírta, a New York-i Egységes Kábítószer Egyezményt, amely a kábítószerek szabályozását és ellenőrzését célzó alapvető nemzetközi megállapodás.
Magyarország jogrendszere ezen módosításoknak megfelelően fokozatosan szigorította a kábítószerekhez kapcsolódó büntetőjogi szabályozást. Az elmúlt években a hangsúly egyre inkább a kábítószer-kereskedelem visszaszorítására és az új típusú pszichoaktív szerek elleni küzdelemre helyeződött. A kábítószer-kínálat visszaszorítása Magyarországon évtizedek óta a zéró tolerancia elvén alapul az összes drog esetében, amit a jogszabályok következetesen érvényesítenek, A büntetőjogi felelősség alól pedig senki nem mentesülhet – sem a függőség, sem más körülmény nem jelent enyhítő tényezőt, ha valaki kábítószer-termeléssel vagy kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményt követ el. Az egyenlő mérce minden esetben alkalmazandó, függetlenül az érintett kábítószer típusától– olvasható az elemzésben. Kiemelik emellett, hogy a kábítószer-kereskedelem csakis szándékos bűncselekményként valósulhat meg, tehát gondatlanságból nem követhető el. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a szóban forgó anyag kábítószernek vagy bódító hatású szernek minősül, amikor felkínálja, átadja, forgalomba hozza, vagy kereskedik vele.
A fiatalkorúak sem mentesülnek a büntetések alól, mivel a kábítószer-kereskedelemért való felelősségre vonhatóságuk már 14 éves kortól jogilag érvényesíthető. A törvény értelmében a fiatalkorúakkal szemben alkalmazott büntetések vagy intézkedések elsődleges célja, hogy támogassák a fiatalok fejlődését, és segíteniük kell abban, hogy a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Ennek érdekében a büntetések vagy intézkedések kiválasztásakor mindig figyelembe kell venni a fiatalkorúak nevelésének és védelmének szempontjait.
Magyarországon a drogkereskedelem az egyik legsúlyosabban büntetett bűncselekmények közé tartozik. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) alapján a kiszabott büntetések mértéke nagyban függ attól, hogy az elkövetett cselekmény milyen súlyos, illetve hogy mekkora mennyiségű kábítószerről van szó. Súlyosabb esetekben, például ha a drogkereskedelem szervezett bűnözés keretein belül zajlik, vagy jelentős mennyiségű kábítószer forgalmazásáról van szó, az elkövetőkre akár 20 év börtönbüntetés sőt, életfogytig tartó szabadságvesztés is várhat. Kisebb mennyiségek esetében ugyan enyhébb büntetések is kiszabhatók, de ezek is jelentős börtönbüntetést vonhatnak maguk után. Emellett a törvény lehetővé teszi az elkövető vagyonának elkobzását is, amelyet a hatóságok arra fordíthatnak, hogy a kábítószer-prevenciót, a kezelési és ellátási rendszerek fejlesztését, valamint a kábítószer-kínálat csökkentését támogassák.
