A TASZ alkotmányjogi panaszt tett a szuverenitásvédemi törvény több rendelete ellen, de az Alkotmánybíróság elutasította
Ma mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy nincs igaza a Transparency International Magyarországnak, hiába tettek alkotmányjogi panaszt a szuverenitásvédelmi törvény egyes rendelkezései ellen. Ezzel a lépéssel pedig beelőzték az Európai Unió Bíróságát, amelyhez még októberben fordult az Európai Bizottság a magyar jogszabály kapcsán elrendelt kötelezettségszegési eljárás keretében.
Egy éve fogadta el szuverenitásvédelmi törvényt az Országgyűlés, majd később létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt miután a 2022-es választások alakalmával kiderült, hogy a baloldal külföldi támogatásokból kampányolt. A mostani szabályozás pedig tartalmazza, hogy ilyet a jövőben nem lehet (bár eddig sem lehetett, de most különösen figyelnek majd erre), továbbá azt is (ami kiverte a biztosítékot a Soros-szervezeteknél), hogy azok a szervezetek, amelyek külföldről kapnak támogatást és tevékenységükkel befolyásolhatják a választások kimenetelét szintén alapos vizsgálat alá esnek.
Az új szabályozás persze Brüsszelnek sem tetszett, ezért az Európai Bizottság újra a kötelezettszegési eljáráshoz nyúlt Magyarországgal szemben. Miután a magyar kormánynak az uniós aggályokra adott válaszait nem fogadták el Brüsszelben, Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa októberben közölte, hogy a törvény a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága elé kerül.
Mivel vizsgálat indult a TASZ és az Átlátszó ellen is, előre menekülve panaszt tettek a Szuverenitásvédelmi Hivatal lépésével szemben és az Alkotmánybírósághoz fordultak.
Többek közt azt kifogásolta, hogy olyan jogosítványokkal ruházták fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelyekkel élve korlátozás és indokolás nélkül hozzáférést igényelhet az indítványozó és az indítványozóval kapcsolatba kerülő bármely személy vagy szervezet összes adatához. Emellett szóvá tette, hogy a törvény sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, mert korlátozza az indítványozó azon jogát, hogy bármely társadalmi vagy politikai témában véleményét független szervezetként kifejthesse. Később több szervezet is, például a Helsinki Bizottság is különböző kifogásokkal állt elő.
Hátrább az agarakkal
Az Alkotmánybíróság mindössze 10 nap alatt meg is állapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem állja meg a helyét. Indoklásukban kifejtették:
a törvény a hivatal számára nem teszi lehetővé semmilyen jogkövetkezmény alkalmazását, így a támadott rendelkezései nem hozhatók összefüggésbe a véleménynyilvánítás szabadságával.
Ami pedig a hivatal jogállását, feladatait, a vizsgálati eljárására vonatkozó rendelkezéseket és az azzal összefüggő jogkövetkezményeket illeti, az alkotmánybírák arra a következtetésre jutottak, hogy a hivatal olyan független, autonóm államigazgatási szerv, amely sem a szuverenitásvédelmi törvény, sem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016-os törvény fogalomrendszerében nem minősül hatóságnak, és nem folytat közigazgatási jogi értelemben vett hatósági ellenőrzést sem.
A hivatal a törvény alapján nem rendelkezik a vizsgálati eljárásával összefüggésben közvetlen szankcionálási lehetőséggel; az eljárást követő jelentésben tett megállapítások önmagukban nem minősülnek szankciónak, azok jogi kényszerítőerővel közvetlenül nem rendelkeznek. Emellett közvetlenül nem jogosult jogkövetkezmények alkalmazására sem, ezért eljárására a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog védelmi köre nem terjed ki.
Forrás: Index, fotó: Facebook
