Pesti Srácok

Nem merik megírni a "független" lapok, hogy lemondott Pressman, hátha így nem is lesz igaz

Nem merik megírni a "független" lapok, hogy lemondott Pressman, hátha így nem is lesz igaz

Tömegével búcsúznak a balliberális politikusok, lapok, influenszerek David Pressmantól, aki ma jelentette be lemondását, és január 20-i távozását. Persze a "tömeg" legfeljebb a HVG egyik cikkének leadjét jelenti, amelyben Pressman a keddi német nagyköveti rezidencián mondott beszédet idézi, a lemondás tényét kizárólag a "leköszönő nagykövet" jelző sugallja. Merthogy sem a Telex, sem a 444, sem a 24.hu nem vette tudomásul a jelek szerint kedvenc nagykövetük búcsúját. Azért valljuk be: amilyen unalmas munkát kaptam most ezzel a cikkel a szerkesztőktől, visszasírom a nyolc órás hamburgerzsömlegyárat, amikor az volt a feladatom, hogy toljam tovább a szalagon a zsömléket.

Mivel a cikk a balliberális közeg hallgatásának hála nem tölti be megfelelően funkcióját, álljon itt egy kiváló, két hete született Tompos Márton-idézet, mennyire szereti David Pressman urat:

Ugye milyen jó a balliberális média, politikusok és influenszerek szemlélőjének lenni?

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.