Olyan súlyos a baloldal ámokfutása következtében Budapesten a drogkrízis, hogy már csak a hatósági megoldások segítenek
Az elmúlt évek városvezetési stratégiája a drogügy tekintetében megbukott- olvasható a Drogkutató Intézet (DKI) tanulmányában. Téglásy Kristóf, a DKI vezetője arról ír, a drogdílerek visszaszorításához, valamint a drogfogyasztásból adódó közbiztonsági helyzet megoldásához paradigmaváltásra van szükség. A nemzetközi példákból kiderül, csak a szigorú szabályozás és a rendészeti eszközökkel való betartatás segíthet.
A Drogkutató Intézet már többször megírta, hogy az a bizonyos „valami” a teljes visszavonás kellene legyen. Annál is inkább, mert már szinte naponta érkeznek hírek arról, hogy az elhíresült elosztó helyeken egyre másra kapcsolják le a drogterjesztőket. November elején a Blaha Lujza téren fogták el azt, a vásárlói által csak „Maminak” hívott idős nőt, aki a kristály nevű rendkívül veszélyes dizájner drogot árulta- olvasható az elemzésben.
A DKI írásában ismerteti, a kristály tulajdonképpen metamfetamin, amely fehér por, de gyakori esetben kristály forma is, innen kapta a nevét. A kristályos metamfetamin hatásai az amfetaminhoz viszonyítva erősebbek, súlyosabb elvonási tünetekkel. A metamfetamin által nyújtott feldobottság („high”) érzés nagyjából 4-12 órán át tart, ezt követően pedig nehezen tolerálható utóhatásai vannak a használó számára.
A szakértő szerint a „Mami” vásárlói rendszerint az utcán már el is fogyasztották a drogot. Aki gyakran jár Budapesten a 4-6 villamos vonalán, főleg éjszaka, nem egyszer találkozhat szemmel láthatóan drog hatása alatt lévő kábult vagy sokszor dühöngő emberekkel. Nem is maradt sokáig üres a „Mami” letartóztatása miatt kialakult piaci rés. Kedden újabb dílert fogtak el, egy 33 éves, magyar állampolgárságú férfit, akit I Khaledként nevezett meg a rendőrségi közlemény.
Ő ugyanott árult, a Blaha Lujza téren és a Népszínház utcában. Idén már 30 embert fogtak el ilyen bűncselekmények miatt a józsefvárosi rendőrök. A baloldali polgármester az előző fővárosi közgyűlésnek alanyi jogon tagja volt, tehát tevékenyen részt vett a már említett fővárosi drogstratégia elfogadásában. Pedig, ha csak szétnézett volna a kerületében vagy megkérdezi az utca emberét, hogy mit gondol erről a kérdésről lehet, átgondolta volna, hogy a stratégia ne a drogbevizsgáló programok vagy a felügyelt szerhasználói helyiségek irányába mozduljon el, hanem a Nemzeti Drogellenes Stratégiában lefektetett irányok felé (prevenció elsődlegessége; tejes felépülésközpontú kezelés; zéró tolerancia). Ugyanez vonatkozik a VI. és VII. kerületi, szintén baloldali polgármesterekre is. Az ő kerületeikben találhatóak azok a frekventált szórakozóhelyek, ahol komolyan jelen van a kábítószer-fogyasztás és persze ezzel szoros összefüggésben a terjesztés is. Egy múlt hét péntek estétől másnap hajnalig tartó, összehangolt akcióban ezekben a kerületekben ellenőrizték a közterületet és a szórakozóhelyeket a rendőrök. Egy drogdílert és két fogyasztót a helyszínen elfogtak, és további tizenegy embert állítottak elő mintavételre.
-derül ki az elemzésbő.
Téglásy szerint Budán se sokkal jobb a helyzet. Mint azt egy nyári anyagunkban szintén megírtuk, a XI. kerületben is jelen vannak a drogos bandák. A Móricz Zsigmond körtér ebben a tekintetben (is) kezd hasonlítani a Blahára, de ez nem olyan „fejlődés” amire büszkék lehetnek az ott élők vagy különösképpen örülnének neki. Nem csak maga a tér, de a közeli Feneketlen-tó környéke, parkos része is kezd élhetetlenné válni az ott sportolni, pihenni vágyó idősek, kisgyerekesek és általában mindenki számára. A kerület DK-s polgármestere pedig nem tesz semmit. László Imrének orvosként pontosan tudnia kéne, hogy az általa is elfogadott budapesti stratégia liberalizáció felé hajló iránya még a szerhasználók érdekeit se szolgálja, de a társadalom, a budapestiek és így az ezekben a kerületekben élő emberek számára pedig egyenesen katasztrofális, áll az elemzésben.
A DKI vezetője szerint a baloldali városvezetés színre lépése óta egész Budapesten romlik a droghelyzet. Az alábbi tendenciák figyelhetők meg:
- Szintetikus drogok eseteinek számának növekedése: Az évek során egyre több eset kapcsolódik szintetikus drogokhoz, mint a szintetikus kannabinoidok, amelyek egyre elterjedtebbé váltak.
- Drogokhoz kötődő bűncselekmények száma: Folyamatos emelkedés figyelhető meg, ami a drogpiac növekvő jelenlétét mutatja.
- Rehabilitáció iránti igény: Mérsékelt, de folyamatos növekedés tapasztalható, amely az érintettek segítségkérésének fokozódását jelzi.
A teljes írás ITT olvasható.
Forrás: DKI, Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
