Bocsika a puccsért! – mondta a dél-koreai elnök, de azért nem mond le
Dél-Korea is megtapasztalta a gyurcsányizmust: elnökük hadiállapotot hirdetett, mely során a hadsereg betiltotta (volna) a parlament és a politikai pártok tevékenységét, a média pedig a hadiállapotot elrendelő parancsnokság ellenőrzése alá került (volna). Azonban akkora volt a népharag – beleértve a kormánypártot is –, hogy végül az elnök visszavonta az intézkedést. Ám a belpolitikai válság hatására elfogadta a lemondásokat, ő maga azonban egy bocsánatkéréssel elintézte az egészet, és továbbra sem mond le. Elvégre csak egyszemélyi diktatúrát akart bevezetni észak-koreai mintára.
Van, amiben még az MSZP is követendő példa, még Dél-Korea számára is. Jun Szogjol dél-koreai elnök bocsánatot kért a kedden kihirdetett, még aznap visszavont, ám belpolitikai válságot kiváltó szükségállapota miatt. Hogy lesz-e következmény. Nem. Merthogy az államfő nem mondott le, noha pártja egyes tagjai ezt szorgalmazzák, a parlament pedig hamarosan szavaz arról, hogy vádat emeljenek-e ellene.
Az ügy előzménye, hogy kedden hadiállapotot hirdetett ki Jun. A lépést azután tette, hogy a parlamentben többségben lévő ellenzéki Demokratikus Összefogás Pártja eljárást indított magas rangú ügyészek ellen, valamint elutasította a költségvetési törvényt.
És mit (nem) követtek el az ügyészek? Az elnök emberének titulált számvevőszék vezetőjével együtt nem voltak hajlandók kivizsgálni az elnök feleségének ügyeit. Pedig lett volna rá okuk: a first ladyt ugyanis korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel is gyanúsítják.
Az ellenzék különleges vizsgálatot is követel az ügyeiben, valamint alkotmányos felelősségrevonási eljárást kezdeményezett a számvevőszék vezetője ellen.
A nemzethez intézett rövid televíziós beszédében Jun a bocsánatkérésen túl bejelentette: pártját, a Népi Erők Pártját (PPP) bízza meg azzal, hogy „intézkedjen a politikai helyzet stabilizálása érdekében.” Hangsúlyozta viszont, hogy nem próbálja elkerülni a jogi és politikai felelősségre vonást a döntéséért, amellyel 1980 óta először hirdettek ki szükségállapotot Dél-Koreában.
Mint mondta, a döntés kétségbeesésből született. E beszéde volt az első nyilvános szereplése a válság kirobbanása óta.
Ám azért előtte elfogadta Kim Jonghjun védelmi miniszter lemondását, aki a hadiállapot kihirdetését javasolta neki. A helyettes védelmi miniszter egyelőre marad a posztján.
A dél-koreai hadsereg vezérkari főnöke viszont szintén benyújtotta lemondását, aki a statárium alatt átvette a teljes dél-koreai haderő irányítását.
Többek közt ezért is alakult ki egy abszurd jelenet. Egy felvétel tanúsága szerint
a parlament épületébe megpróbáltak katonai ejtőernyősök bejutni, azonban a parlamenti őrség útjukat állta.
