A MOL vezérigazgatója elárulta, hogy mi kell az alacsony gázárakhoz
Hernádi Zsolt a Mandineren megjelent írásában vázolta a jelenlegi piaci helyzetet, elmondta, hogy mi szükséges ahhoz, hogy visszatérjenek az alacsony árak, valamint elárulta, hogy miért van "téves" pályán az unió vezetése.
Trump már az első napjaiban meghozott döntései világosság tették, hogy "amerikai olajipar felpörgetése, a klímapolitika újragondolása és a megújuló energiaforrások visszaszorítása mellett azt is jelenti, hogy jönni fog az amerikai cucc" – nem is kevés - írja Hernádi. Az olajvállalat vezérigazgatója szerint egy régóta zajló folyamat felgyorsítására kell felkészülnünk a „vissza, kettes, padlógáz” jegyében. Merthogy - mint írja - évek óta az a trend, hogy emelkedik az amerikai olaj és főleg a cseppfolyósított gáz részaránya a világ energiamixében. Az áru elsődleges felvevőpiaca pedig az Atlanti-óceán innenső partja. A háború kitörése óta Európa az Egyesült Államok legnagyobb lng-vásárlója lett, a járvány előtt a kontinensre érkező cseppfolyós földgáz 21 százaléka származott az USA-ból, a múlt évben már a 48 százaléka. Láthatóan kiszorul az eddig piacvezető energiahordozó, az orosz gáz.
Az Északi Áramlat vezeték felrobbantásával az orosz vezetékes gáz már teret vesztett, a következő cél a keletről behozott lng visszaszorítása lehet. A még Donald Trump elnöksége előtt meghozott új szankciók is ebbe az irányba mutatnak. A nemzetközi helyzet fokozódik – mondaná Virág elvtárs. Kérdés, hogy nekünk hogyan lesz ebben jó
- teszi fel a kérdést Hernádi.
Az EU ismét tévúton jár
Hernádi Zsolt emlékeztet, hogy az Európai Bizottság egyik új terve teljesen leválni az orosz energiahordozókról. A névadó, az energiabiztos Dan Jørgensen ugyanis kerek perec kijelentette: a leválás feltétele, hogy az Európai Unió át tudjon állni az amerikai importra. Hernádi szerint fontos feltenni a kérdést, hogy vajon jó üzlet lenne-e ez nekünk.
Nem arról van szó, hogy Európa versenyképtelenségének éppen az az egyik oka, hogy magasak az energiaárak?
- írja az elnök hozzátéve, hogy konkrétan háromszor annyit kell fizetniük az európai cégeknek, mint az USA-belieknek. Hernádi Zsolt azt a kérdést is felveti, hogy vajon az amerikai olcsóbb lesz, mint az orosz?
A múlt év azt mutatja, hogy nem: a melldöngető Moszkva-ellenes retorika dacára Franciaország, Spanyolország, Olaszország úgy veszi az orosz lng-t, mintha kötelező lenne. Érthető és racionális is a lépés: még mindig az a legolcsóbb. Ki akarná önként lehúzni a saját iparát, gazdaságát az ukrán háborúért? A Jørgensen-terv ennél tovább is megy, EU-s eurómilliárdokat fordítana arra, hogy leépüljön a mostani és felépüljön egy új energia-infrastruktúra, amely fogadókésszé tenné a közösséget az amerikai import felszívására. Ez további szankciókkal és vámokkal kiegészülve satuba szoríthatja a vállalatokat, és utána már nemigen lesz választás. Egyik függőséget cserélnék le a másikra?
- írja.
A megoldás: versenypiac
A MOL elnök-vezérigazgatója írásában leszögezi: nem megoldás az, ha megcsonkítjuk magunkat, és elvágjuk a kőolajszállító Barátság vezetéket. Nem megoldás, ha kiiktatjuk a gázszállító Testvériséget. És nem megoldás a teljes leválás, mert nehezen visszafordítható folyamatokat indít el, és áremelkedéshez vezet. Hernádi szerint jó példa erre, hogy a 320 milliárd köbméternyi EU-s gázfogyasztás töredékét, mintegy 15 milliárd köbmétert szállító ukrán tranzit kiesésének hírére egyből 25 százalékot ugrottak az egyébként is magas európai árak. "A háború borzalmas dolog, és világosan kell jelezni, hogy ez nem elfogadható, de a Jørgensen-terv helyett szuverenitási tervre van szükség. Hogy növekedjen a cselekvési szabadságunk. Egy cső jó, két cső még jobb. Egy beszállító jó, kettő még szuperebb. Ha alacsony árakat akarunk, akkor az Európai Uniónak olyan beszállítókra van szüksége, amelyek nemcsak geopolitikai vihar idején versenyképesek".
Piaci alapon dőljön el, hogy amerikai lng vagy orosz vezetékes gáz jöjjön. Csak akkor járunk jól, ha verseny dönti el, hosszú távon kik a konfliktus nyertesei és vesztesei. Akkor jön majd el a függetlenség napja
- írja Hernádi Zsolt.
(Mandiner / Kiemelt kép: MTI/PAP/Piotr Polak)
