A The Guardian megfejtette, miért csökken a népesség: a szélsőjobb bántja a migránsokat
Ha Tusk mondja, akkor valós probléma, ha Orbán mondja, akkor ezek az emberek ott sincsenek, és különben is szívtelen. (fotó: bbc.co.uk)
Hallott a kedves olvasó olyanról, hogy egy liberális lap elkezd aggódni Európa demográfiai hanyatlásáért? Sikerült ugyanis a The Guardian nevű lapnak odáig merészkednie, hogy a fentiekkel magyarázza a bevándorlás szükségességét. Meg különben is, ki fogja termelni a GDP-t, ha nem Dr. Abdul professzor a frankfurti klinikán? Persze Jürgennek esélye sem lesz pörgeti a gazdaságot, ha lassan kvótákat hoznak be, ahogy az kinézhető a németekből.
Amikor a Gyalog-galoppban a végtag nélküli fekete lovag ki akar egyezni egy döntetlenben az erdő közepén, úgy próbál a bevándorlás mellett érvelni „az újságírás fellegvárában”, a szigetországban a The Guardian. A brit lap ugyanis úgy kezdett el most aggódni Európa demográfiai hanyatlása végett, hogy annak felelősségét egy az egyben a tőle egy picikét is jobbra állókra, tehát a szemükben a „szélsőjobbra” kente. Hiszen ők azok, akik elutasítják a Mohamedeket, az Alikat és az Abdulokat, akik akár tizenvalahány gyermeket is képesek nemzeni, tehát ki is a demográfia-ellenes?
Persze a kérdés hiába költői, a The Guardian ennél is továbbmegy.
„Az előrejelzések szerint a szélsőjobboldal felemelkedése felgyorsíthatja Európa népességének csökkenését, gazdasági sokkokat okozva, beleértve a lassabb növekedést, valamint a nyugdíjak és az idősgondozás költségeinek emelkedését.”
Ekkor szólaltat meg egy bizonyos agytrösztöt, John Springfordot, a Center for European Reform agytröszt munkatársát, aki a brüsszeli politikusokkal kezd érvelni.
"A legtöbb bal- és jobbközép politikus elismeri, hogy a bevándorlásra van szükség a demográfiai nyomás enyhítéséhez. (…) Igyekeztek a szigorúbb – és gyakran embertelen – menekültügyi szabályokra összpontosítani, abban a reményben, hogy a szigorúbb határellenőrzés politikai fedezetet ad a magasabb szintű szabályos bevándorláshoz. A radikális jobboldali pártok azonban egyre inkább megkérdőjelezik a mainstream konszenzust. Azok az országok, amelyeknek sikerül fellépniük a munkaképes korú bevándorlás csökkentésére irányuló követelésekkel szemben, hosszú távon gazdaságilag erősebbek lesznek.”
Magyarán a Mohamedek, Abdulok és Alik – akik persze tíz év elteltével egytől egyig orvosprofesszorok lettek a frankfurti klinikán – termelik a GDP-t, lényegében ők a gazdaság motorjai, sőt késsel-villával esznek, mert annyira betagozódtak a társadalomba.
Bár tény, hogy kés mindig náluk van, gondolom azért, hogy felkészüljenek egy jó baráti vacsorához, ahol esetleg nincs evőeszköz.
De nézzük a jó oldalát is a cikknek: legalább nem azzal akarja velem elfogadtatni a brit lap a migrációt, hogy „szegény Abdul éhezik és fázik”, hanem olyan dologgal kezd érvelni, ami miatt mi jobboldaliak is valóban aggódunk: a demográfiai válsággal. Örüljünk annak, hogy legalább most már máshogy néznek minket hülyének.
