Pofátlan kereskedők: brutális hasznot fölöztek le az élelmiszerár-emelkedésről
Nem a levegőbe beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a szombati évértékelőjén, amikor azzal fenyegette meg a kereskedőket, hogy ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a kormány korlátozni fogja a profitjukat. A Világgazdaság információi szerint csak idén januárban a 2,8 százalékos UHT-tejek értékesítéséből 500–530 millió forint, míg a tojáseladásokból 380–400 millió forint profitjuk származhatott a kiskereskedőknek, miután a beszerzési áraknál jóval magasabb árulták az érintett termékeket.
Folyamatosan lebegteti a kormány az árstopok visszahozását, és nem véletlenül. A kiskereskedők januárban a 2,8 százalékos UHT-tejeket közel 39 százalékkal, a tojást 35 százalékkal, míg a napraforgó-étolajat megközelítőleg 11 százalékkal magasabb áron értékesítették a kiskereskedelmi beszerzési áraiknál, ezért jóval nagyobb profitra tettek szert az érintett termékekből, mint bármikor, ez derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataiból.
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök a szombati, 26. évértékelőjén megengedhetetlennek nevezte, hogy kereskedők és az áruházak az elmúlt időszakban jelentősen emelték bizonyos alapvető élelmiszerek árát, és ezzel a profitjukat.
Ezért utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy állapodjon meg a kereskedelmi láncok képviselőivel, és állítsák meg a drágulást.
„Ha szép szóval nem megy, akkor majd megy hatósági árral” – nyomatékosította, majd hozzátette azt is, ha az sem lesz elég, akkor a kereskedelmi haszon mértékét is korlátozni fogják. Hogy ilyen drasztikus eszközhöz nyúlna a kormány, az az év eleji adatok fényében nem túlzó:
a kiskereskedőknek idén januárban csak a 2,8 százalékos UHT-tejek értékesítéséből 500–530 millió forint, illetve a tojáseladásokból 380–400 millió forint profitjuk származhatott.
Mi is beszámoltunk róla, hogy különösen két élelmiszer, a tojás a tej ára szállt el az utóbbi időben. Míg előbbi esetében a madárinfluenza-járvány nyomán szűkülő tojóállomány okozott árrobbanást, addig utóbbi esetében a nyers tej olasz tőzsdei árának emelkedése volt a felelős. Mindez azt eredményezte, hogy:
- a korábbi árstopos UHT-tej kiskereskedelmi átlagára 2025 januárjában már 524 forint volt, 65 százalékkal drágább az egy évvel korábbi 318 forinthoz képest,
- a tojás darabonkénti átlagára jelenleg 93 forint, ami 24 százalékkal magasabb, mint a 2024. januári 75 forintos darabár,
- a napraforgó-étolaj literenkénti átlagára pedig 793 forint volt idén januárban, ami 22 százalékos emelkedést jelent a tavaly januári 650 forintos árhoz képest.
Csakhogy az elmúlt hetekben volt már korrekció több terméknél, az irányadó piacokon csökkent a nyerstej ára, aminek előbb-utóbb meg kellene jelennie hazai kiskereskedelmi árakban is. És persze ott van még a forint árfolyama, ami hiába erősödött január közepe óta, egyelőre késve realizálódik a boltok és az üzemanyagkutak áraiban.
Januárban elszálltak az élelmiszerárak, és február sem lesz sokkal jobb
Úgy tudjuk, hogy a kormány minden eshetőséget vizsgál, hogy hol tud beavatkozni.
Számtalan megoldás szóba jöhet, egy biztos, ebben a formában nem fogjuk hagyni
– fogalmazott minisztériumi forrásunk azt követően, hogy Nagy Márton február 10-én egy sejtelmes Facebook-posztban tette fel a kérdést: „Jöhetnek újra az árstopok?”. A Központi Statisztikai Hivatal januári adatai a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2025 első hónapjában éves szinten 5,5 százalékkal, havi alapon pedig 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Ekkora áremelkedést pedig egy elemző se várt, utoljára 2023 végén láttunk ilyen drágulást Magyarországon. Ráadásul nagy eséllyel februárban az élelmiszer-infláció is tovább emelkedhet a januári 6 százalék után.
Forrás:
Kiemelt kép: illusztráció (Fotó: MTVA/Róka Dániel)
