élelmiszerár
Módosul a kötelező akcióztatás: tíz helyett tizenöt százalékkal olcsóbban kell adniuk a boltoknak bizonyos termékeket
2023. június elsején vezette be a kormány a kiskereskedelmi üzletekre vonatkozó kötelező akcióztatást, amelynek értelmében 20 termékkategóriában minimum egy terméket legalább 10 százalékkal olcsóbban kell adniuk a boltoknak, mint az előző 30 napban. Az árak további visszaszorítása érdekében augusztus elsejétől úgy döntött a kormány, hogy a tíz százalékot tizenötre emeli, így ennyivel kell minmum olcsóbban adni bizonyos termékeket – írja közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Nem azt az időszakot éljük, amikor érdemes „ülni a pénzünkön”, jobban járunk, ha befektetünk – Interjú Isépy Tamással
Már több mint egy éve sújtja a magas infláció egész Európát; tulajdonképpen nincs olyan termék vagy szolgáltatás, amely ne drágult volna drasztikusan az elmúlt időszakban. Az alagút végén viszont pislákol a fény, hiszen az infláció és az árak is elkezdtek mérséklődni. A teljes fellélegzés viszont még messze van, de hogy addig is mibe fektessük a pénzünket, továbbá miért nincs legalább nekünk is eurónk, mint a több tagállamnak, és kell-e aggódnunk a tengeren túli bankcsőd miatt, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetőjétől kérdezte meg a PestiSrácok.hu. Isépy Tamással továbbá arról is beszélgettünk, hogy az alapélelmiszerek a baloldal által javasolt áfacsökkentése és a további ársapkák könnyítenének-e a magyarok helyzetén, és meddig kell még várnunk arra, hogy a bankok csökkentsék a kamatokat.
Úgy tűnik, Komjáthi Imre felkelt a téli álomból, de még nem jött vele szembe a valóság
Az MSZP társelnöke, Komjáthi Imre éppen akkor állt elő a brutális infláció kérdésével, amikor az végre mérséklődött egy kicsit és a kereskedők is elkezdték csökkenteni az árakat. Bár a baloldal élesen bírálta korábban az ársapkákat - a csirkefarhát hatósági árát különösen szórakoztatónak tartották - most az MSZP mégis azt javasolja, hogy még több termék kapjon ársapkát. Az alapélelmiszerek áremelkedése pedig Komjáthi szerint nem a háború és a magas energiaárak miatt van, hanem a kormány gazdaságpolitikája miatt. Csakhogy ennek meg a kereskedők mondanak ellen. A nyugdíj reálértékének csökkenése is terítéken van a téli álomból ébredező társelnöknél, csakhogy éppen a reálértékük megőrzése miatt emelték a nyugdíjakat év elején 15 százalékkal és ehhez jött még a 13.havi kiegészítés is.
Nagy Márton: Amilyen gyorsan jött, olyan hamar el is tűnhet az infláció
Az év második felére egy számjegyű lehet az infláció, az élelmiszerárak gyorsuló drágulásának tetőzésére pedig február–március környékén számíthatunk – derült ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mandinernek adott interjújából. A tárcavezető kiemelte, hogy kettős háttere van a súlyos pénzromlásnak: az elmúlt fél évben gyengélkedő forint, valamint a brüsszeli szankciók energiaárakra gyakorolt hatása pörgeti az inflációt. A miniszter értékelése szerint azonban mindkét téren visszarendeződés várható.
Olcsóbb lesz-e a kenyér, ha véget ér a háború? Lehet-e parancsolni az inflációnak? – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
20 százalék fölött vágtat az infláció Magyarországon, brutálisan magasak az élelmiszerárak. Csak pislogunk és fogjuk a fejünk a boltokban, amikor szembejön a polcokon a valóság. A magas élelmiszerárakat több tényező okozza; egyrészt a rendkívüli nyári aszályhelyzet, másrészt a háború miatt megugró energiaárak. Azonban ha holnapután véget érne az orosz-ukrán konfliktus, az energiaárak akkor is csak nagyon lassan térnének vissza a háború előtti szintre - hangsúlyozta a műsorban Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője. Az inflációval kapcsolatos hír, hogy Orbán Viktor nemrég utasította a pénzügyminisztert, hogy 2023 végére csökkenjen 10 százalék alá az infláció. Vajon megállítható-e a pénzromlás? Mennyit fog érni a pénzünk jövőre? A többi között ennek jártunk utána. Részletek a videóban!Ajánljuk még