Pesti Srácok

Módosul a kötelező akcióztatás: tíz helyett tizenöt százalékkal olcsóbban kell adniuk a boltoknak bizonyos termékeket

Módosul a kötelező akcióztatás: tíz helyett tizenöt százalékkal olcsóbban kell adniuk a boltoknak bizonyos termékeket

2023. június elsején vezette be a kormány a kiskereskedelmi üzletekre vonatkozó kötelező akcióztatást, amelynek értelmében 20 termékkategóriában minimum egy terméket legalább 10 százalékkal olcsóbban kell adniuk a boltoknak, mint az előző 30 napban. Az árak további visszaszorítása érdekében augusztus elsejétől úgy döntött a kormány, hogy a tíz százalékot tizenötre emeli, így ennyivel kell minmum olcsóbban adni bizonyos termékeket – írja közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A kötelező akcióztatás elhozta a hozzá fűzött reményeket, hiszen ma már a boltok versenyeznek a vásárlókért, egymást licitálva jelentenek be kedvezményeket. A kötelező akcióztatás a verseny fokozásához, az infláció visszaszorításához és a családok védelméhez is hozzájárul a minisztérium közleménye szerint, amelyben kiemelik, hogy a szankciós infláció a kormányzat korábbi intézkedéseinek köszönhetően idén januárban tetőzött, májusban 2020 novembere óta először csökkent „látható módon”, júniusban pedig akár 20 százalék alá csökkenhet. Az újabb kormányzati intézkedéseknek köszönhetően ez a tendencia tovább fog erősödni, és minden esély megvan arra, hogy már az év vége előtt egy számjegyűre csökkenjen az infláció. Mindez pedig lehetővé tette, hogy a kormány kivezesse az élelmiszerárstopot, ami augusztus elsejével lép érvénybe.

Ezzel egyidejüleg pedig módosítják a kötelező akcióztatást is. Mint írják, az intézkedés a kötelező akciózás mértékét a jelenleg érvényben lévő – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz viszonyított – legalább 10 százalékról minimum 15 százalékra emeli augusztus elsejével mind a 20 termékcsoport esetében. A kormány arról is döntött, hogy azok a kiskereskedelmi üzletek, amelyekre a kötelező akciózási szabályok kiterjednek, az élelmiszerárstop kivezetését követően, a korábbi 8 árstopos termékfajta közül két termékfajta vonatkozásában valamennyi terméket kötelesek heti rendszerességgel legalább 15 százalékkal alacsonyabb áron kínálni úgy, hogy a 15 százalékos kedvezményt a beszerzési árhoz viszonyítva kell biztosítani. Mindemellett a kötelező akciózásban érintett üzletekben az árstopos termékfajták ára átmenetileg nem lehet magasabb, mint a beszerzési ár – írja a minisztérium. A kormány célja ezzel, hogy a családokat és a gazdaságot is védék, valamit elérjék, hogy decemberre valóban egy számjegyű legyen az infláció.

Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.