Szijjártó Péter: Magyarország is társszerzője az amerikai ENSZ-békehatározat tervezetének
Magyarország is társszerzője az amerikai békehatározat tervezetének, amelyről a nap folyamán szavaz az ENSZ, ezért a kormány ezt fogja támogatni az Ukrajna és az európai uniós tagállamok által benyújtott szöveg helyett – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a nap folyamán az ENSZ-ben szavazás lesz két békehatározatról, amelyek közül az egyiket az Egyesült Államok kezdeményezte, a dokumentum öt társszerzője pedig Magyarország, Izrael, Georgia, Észak-Macedónia és Argentína.
Ez az egyik békehatározati javaslat, amely rövid, a békére koncentrál, s ennél fogva kijelöli a reális utat a békekötéshez
– hangsúlyozta. Elmondta, hogy a napirenden lévő másik javaslatot az európai uniós tagállamok és Ukrajna terjesztette elő, ezt hazánk nem támogatja. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a kormány a saját maga által társszerzett amerikai javaslatot fogja megszavazni.
Egész egyszerűen azért, mert az elmúlt három évben az Európai Unió kudarcot vallott, csak hordta az olajat a tűzre, csak folyamatosan tüzelte a konfliktust, miközben az új békepárti amerikai elnök néhány hét alatt olyat tett, amire három éve várunk. Közvetlen amerikai-orosz konzultációk kezdődtek, és a béke reménye sokkal élénkebben csillog, mint bármikor az elmúlt három esztendőben
– tette hozzá. A miniszter ezután az EU-s külügyi tanácsülés hangulatának érzékeltetésére rámutatott, hogy épphogy elfogadták az Oroszországgal szembeni legújabb, immár 16. szankciós csomagot, vannak, akik máris a következőről beszélnek, és " mintegy örökzöldként" ismét felvetik az energetikai ágazat megcélzását.
Volt egy kollégám, aki tízmilliárd eurót meghaladó plusz Ukrajnának juttatandó összegről azt mondta, hogy "peanuts". Tehát, hogy semmi, nem is érdekes, mert az simán megy. Európa jelenlegi helyzetében ez egy elég bátor kijelentés
– vélekedett. Végül kitért arra is, hogy többen felszólaltak az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett, ő viszont rögtön világossá tette, hogy erről szó sem lehet.
Sőt, ahhoz, hogy az úgynevezett nyitó közös európai álláspontot elfogadjuk a tárgyalások megnyitásaként, ahhoz nekünk előfeltételünk, hogy azt a kisebbségi akciótervet, amelyet az ukránok megígértek, és amelynek célja a mi felfogásunk szerint az, hogy a kárpátaljai magyar közösség összes elvett jogát visszaadják, azt hajtsák végre, s tegyenek le egy világos tervet erre nézvést
– tudatta. Kiemelte, hogy érkezett egy 48 oldalas előterjesztés ukrán részről, amelyben a krími tatárokat 30-szor, a kárpátaljai magyar közösséget azonban mindössze kettőször említik.
Innentől kezdve, én azt hiszem, az ukránok szándékát a kárpátaljai magyarság jogainak visszaadására minimum meg lehet kérdőjelezni, tehát így elég fájdalmasnak látszik az európai integrációs folyamat, azt mindenképpen szeretném leszögezni
– mondta. Illetve aláhúzta, hogy magyar nézőpontból nem úgy kellene feltenni a kérdést, hogy milyen biztonsági garanciákra van szüksége Ukrajnának, hanem úgy, hogy a magyaroknak milyen biztonsági garanciákra van szükségük.
Forrás, fotó: MTI;
