Te mit áldoznál fel a háborúért? - Legalább tízezermilliárd forintot bukna Magyarország Ukrajna uniós csatlakozásával
A magyar háztartások és vállalkozások minimum tízezermilliárd forinttól is eleshetnek abban az esetben, ha Ukrajna 2030-ig az Európai Unió (EU) tagjává válik - állapította meg az Alapjogokért Központ elemzése.
Az elemzés szerint az új tag felvétele igen jelentős kiadásokkal terhelné meg az EU költségvetését, amit végső soron az európai emberek fizetnének meg. A politikai akarat ugyanakkor határozottan Ukrajna felvétele irányába mutat: Ursula von Der Leyen, Manfred Weber és az általa irányított Európai Néppárt - Magyar Péterrel és a Tisza Párttal a hátuk mögött - a csatlakozás gyorsítása mellett érvel, figyelmen kívül hagyva a kényes gazdasági, politikai és jogállamisági kérdéseket, miközben a magyar kabinet véleménynyilvánító szavazást kezdeményez az ügyben - írták.
A jelenlegi számítások alapján az uniós költségvetésben bekövetkező hatalmas változások nemcsak Magyarország, hanem az egész EU számára nehezen kezelhető problémát okoznának. Különösen aggasztónak nevezték, hogy keleti szomszédunk mutatóiról meglehetősen bizonytalan adatok állnak rendelkezésre, így a csatlakozás sürgetése felelőtlenség az uniós vezetők részéről: nem tudni, hogy hol vannak Ukrajna pontos határai, ahogy azt sem, hogy az ország lakossága miként változott az utóbbi három évben.
A legnagyobb aggodalom az Alapjogokért Központ szerint az, hogy Ukrajna belépése után a gazdasági arányszámok erőteljesen eltolódnának:
Magyarország régióinak kevesebb kohéziós támogatás jutna, de a közös agrárpolitikai források túlnyomó része is a háború sújtotta országot részesítené előnyben.
Az Alapjogokért Központ becslése szerint Ukrajna csatlakozása következtében a magyar gazdaság, különösen a háztartások és vállalkozások legalább tízezermilliárd forintos kiesést szenvedhetnek el, ez az összeg túlnyomó részt az uniós források csökkenéséből adódna, a végső pénzügyi költségek ennél jóval magasabbak lehetnek: a számítások alapján egyértelmű, hogy Kijev uniós tagsága nem csupán a közös költségvetés terheit növeli, hanem a kohéziós források elosztásának alapvető változását is eredményezné.
A jelenlegi és az ukrán csatlakozással várható új uniós átlag közötti különbség figyelembevételével, a támogatások számításának alapjául szolgáló GNI/fő mutató csökkenése miatt Magyarország egyes területei is kevesebb forrásra számíthatnának, hiszen jelenleg több olyan régió is létezik, amely a kohéziós alapok legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik - tették hozzá. Számításaik szerint három magyar régió - Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Pest - Ukrajna felvétele után már nem lenne jogosult a maximális támogatásra.
A közös agrárpolitika és vidékfejlesztés forrásaiból közel 210, a közvetlen agrárpolitikai kifizetésekből 664 milliárdot bukna Magyarország. A fent említett három régió a jogosultság elvesztése után 4,5 ezer milliárddal kevesebb támogatásban részesülne az ukrán csatlakozás hatására
- fejtették ki.
Úgy folytatták, hogy a gazdasági hatások mellett ugyanakkor számos más tényező is jogosan az ukrán csatlakozással kapcsolatos viták kereszttüzébe került: az élelmiszeripari kockázatokon túl - GMO-szabályozás totális hiánya Ukrajnában - közbiztonsági problémákat is okozna az ország felvétele, ahol az egyes nemzetállami nyugdíjrendszereket és munkaerőpiacokat is teljesen új helyzet elé állítaná.
A magyar jobboldal a fenti okokból kifolyólag határozottan kiáll amellett, hogy Ukrajna csatlakozása a közeljövőben nemcsak Magyarország, hanem az egész unió számára katasztrofális következményekkel járhat. A kormány álláspontja szerint az ukrán tagság nemcsak destabilizálhatja az uniós költségvetést, de újabb gazdasági és biztonsági kihívások elé állíthatja a Közösséget"
- fogalmaztak.
Emlékeztettek, hogy a magyar kormány a "brüsszeli politikai nyomásra reagálva" véleménynyilvánító szavazás kezdeményezéséről döntött, hogy a magyar választók számára közvetlen beleszólást biztosítson az ő mindennapi életüket, biztonságukat és gazdasági helyzetüket jelentősen befolyásoló kérdés eldöntésébe.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
