Az EU, a németekkel az élen, oroszellenes színes forradalmat csinálna Moldovában is
A miniszterek "gyöngyszemének", Annalena Baerbock ügyvivő német külügyminiszternek Kijevben tett látogatása után egyenesen a volt szovjet köztársaságba Moldovába utazott, de még előtte gyorsan kijelentette, hogy a moldovai demokrácia egyértelműen "védhető és ellenálló", természetesen az oroszokkal, még inkább Putyinnal szemben.
A németek távozó, "zöld" külügyminisztere az utazása előtt ismét bírálatok garmadáját zúdította Vlagyimir Putyin orosz elnökre, amiért dezinformációval, álhírkampányokkal és szavazatvásárlással "ismét megpróbálja aláásni a demokráciát és a szabadságot Moldovában".
Baerbock védhetőnek nevezte a moldovai demokráciát, és úgy vélte, elérhető közelségbe került az ország uniós csatlakozása. A német ügyvivő külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy
Ezért mi, európaiak nem fogunk engedni a támogatásunkból, és továbbra is szilárdan Moldova mellett fogunk állni
Baerbock emellett azt a véleményét is megosztotta, hogy az ország határozottan elindult az EU felé vezető úton. Európai és német segítséggel Moldova stabilizálta gazdaságát és ellenőrzés alá vonta az inflációt és az energiaválságot. Baerbock a fővárosban, Chisinauban Maia Sandu elnökkel és Dorin Recean miniszterelnökkel folytat tárgyalásokat, amelyen valószínűleg az ország energiaellátási problémái is szóba kerülnek.
Ugyanakkor Baerbock optimizmusát több dolog is beárnyékolja. Az egyik, hogy a Moldovát keletről határoló Transznisztria annak ellenére, hogy korábban kikiáltotta a függetlenségét, nemzetközi jogi szempontból még mindig Moldovához tartozik. A Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság viszont egyértelműen az oroszok játszótere, és nem igen valószínűsíthető, hogy Putyin lemondana az ottani befolyásról. A kérdés így az: hogyan csatlakozhat úgy egy állam az Európai Unióhoz, ha még a nemzetközi határai is vitatottak.
A másik, Moldova társadalmának csak egyik fele támogatja az Európai Unióhoz való csatlakozást, míg másik fel Oroszország felé húz. Utóbbi nagyhatalom pedig nem fogja Moldovát elengedni, bármennyire is álmodozik erről az EU. Putyin inkább erősíteni fogja befolyását, akár az orosz gázon keresztül is, amelytől a moldovai állam nagyban függ.
Ugyanakkor ezek a tények sem Baerbocknak, sem az EU-nak nem számítanak. Mert úgy gondolkodnak, hogy ha majd nincs meg az EU iránti, "kellő számú" rajongás, illetve támogatás, kirobbantanak egy újabb "narancsos" forradalmat, ahogy ezt Ukrajnában is tették. Az EU viszont addig is rohamtempóra kapcsolt, hogy a mintegy 2,5 millió lakosú, Nyugat-barát elnök által irányított Moldovát, Európa egyik legszegényebb országát minél előbb felvegyék a közösségbe. Azonban már láthattuk mi történik akkor, ha egy olyan ország csatlakozik az EU-hoz, amelynek gazdasági mutatói "mínuszban" vannak.
Itt Görögország példája lebeg előttünk, amikor a rossz gazdasági mutatókkal rendelkező görögök 1981-ben csatlakoztak az Európai Gazdasági Közösséghez, aminek meg is fizették az árát. A görög és az ukrán példa megmutatja, hogy hova vezethet az, ha az uniós csatlakozásban csak a geopolitika játszik szerepet, illetve az ha egy másik hatalom geopolitikai nézetét vagy biztonságát figyelmen kívül hagyják.
Vezető kép/Forrás: MTI