Megnyílhat a pénzcsap hazánkban, több területen indulhatnak meg a fejlesztések
Jelentős uniós támogatásokkal számol a kormány a 2025-ös és a 2026-os költségvetésben, így akár több terület támogatására is kaphatunk pénzt. Az agrárium fejlesztésére ezermilliárd forint áll rendelkezésre, és idén hathavi összegű fegyverpénzt különítettek el, ami szorosan kapcsolódik majd a bérfejlesztésekhez is.
A kormány szerint stabil a forrásbeáramlás az Európai Unió felől, 2025-ben 2000 milliárd, 2026-ban pedig már 2360 milliárd forint uniós támogatással számolnak a költségvetésben – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a csütörtöki kormányinfón, amelyről a Világgazdaság pénteken külön cikket szentelt.
A pénzek felhasználása több területet is érint, a gazdaságfejlesztéstől az agráriumon át a közigazgatási béremelésekig.
A gazdaságfejlesztési programok 4900 milliárd forintból gazdálkodhatnak, ebből 220 milliárd forint származik uniós forrásból. Az agrárium fejlesztésére szánt 1300 milliárd forintból 1000 milliárd az EU-tól érkezik. A miniszter külön kiemelte:
Az uniós források érkezésének üteme hatással lehet a nagyobb volumenű állami beruházások, például kórházfelújítások gyorsaságára is.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy bár a kormány nem tűz ki konkrét árfolyamcélt, a 400 forint körüli euró-forint árfolyammal számolnak. Az árfolyam alakulása azért is kiemelt kérdés, mert az uniós pénzek technikai átváltása során nagyban befolyásolja a forintban realizált összeget.
A stabil árfolyam a jó árfolyam
– fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ő személy szerint örülne az erősebb forintnak, de a stabilitás fontosabb.
A költségvetés egyéb prioritásai között szerepel a 7700 milliárd forintos nyugdíjkiadás, valamint a 1900 milliárd forintot kitevő honvédelmi fejlesztések.
A rendvédelmi és honvédelmi dolgozók számára bevezetett fegyverpénz is folytatódik, 2025-ben hat havi összegre, azaz 450 milliárd forintra különítettek el fedezetet.
A kormány béremelésekkel is tervez: a minimálbér 2025-ben újabb 13 százalékkal emelkedik – az idei 9 százalékos növekedés után –, és a központi közigazgatásban is érvényesül.
A kisebb, 10 ezer fő alatti önkormányzatoknál is sor kerül illetményemelésre, 2026-ban 15 százalékkal növelték a béreket, és jövő januártól további 15 százalékos növelést terveznek.
Ezen túlmenően más ágazatokban, például az igazságügyi területen is várhatóak célzott béremelések.
Kiemelt kép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Fotó: MTI/Máthé Zoltán