Pesti Srácok

Ha Alex Sorost zavarják a palesztinpárti szélsőségesek által elkövetett merényletek, minek támogatja az antiszemitizmus terjedését?

Ha Alex Sorost zavarják a palesztinpárti szélsőségesek által elkövetett merényletek, minek támogatja az antiszemitizmus terjedését?

Alex Soros az X-en írta meg, mennyire felháborodott a washingtoni antiszemita gyilkosság miatt. Érthető. De, akkor minek finanszíroz olyan közösségeket, ahol a zsidóellenesség az alapvető humanista értékek egyikévé vált?

Mint arról portálunk is beszámolt, szerda este az izraeli nagykövetség két alkalmazottját lőtték agyon Washingtonban, a Fővárosi Zsidó Múzeum közelében. Beszámolók szerint a rendőrség őrizetbe vett egy chicagói férfit, bizonyos Elias Rodriguezt, aki az amerikai lapok szerint a támadás közben azt kiáltotta, hogy „Szabadságot Palesztinának”.

Már maga ez a tény is igen árulkodó lehetne abban a tekintetben, mennyire szélsőségesen csapódott át a palesztinpártiság antiszemita indulatokba az Egyesült Államokban. És, hogy vajon egyes amerikai egyetemek, értelmiségi körök mennyiben játszottak ebben szerepet.

Éppen ezért különösen kínos Alex Sorosnak, az X közösségi portálon tett bejegyzése, amelyben arról ír,

PestiSracok facebook image

A felháborodás már csak Alex Soros zsidó származása miatt is indokolt lehetne. Más oldalról a Soros Alapítványok által támogatott, jellemzően palesztinpárti programok, szervezetek fényében mégiscsak némi önreflexiót várnánk a pénzembertől.

Mint nemrégiben megírtuk, éppen a vészesen elharapózó szélsőségesség vezetett odáig, hogy a Harvard Egyetemtől megvonták a külföldi diákok fogadásának jogát, sőt, jelenlegi külföldi hallgatóikat is máshová irányítják át.

Hasonlóképpen álságos Alex Soros aggodalma, miközben Európában a Soros-szervezetek a legnagyobb támogatói és lobbistái az illegális migrációnak, a lakosságcserének. Ennek ismert következménye az Európa-szerte egyre növekvő antiszemitizmus.

Joggal várhatna a világ közvéleménye egy olyan bejelentést a pénzembertől, hogy felülvizsgálják egyes programjaikat abból a szempontból, mennyiben erősítik az atiszemitizmus erősödését. Illetve, milyen fékeket és ellensúlyokat kellene az általuk létrehozott hálózatba beépíteni, hogy a filantróp források ne terroristákhoz, szélsőségesekhez vándoroljanak.

Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.