Pesti Srácok

Huszonöt indiai drónt lőhetett le Pakisztán, egymást fenyegeti a két ország

Huszonöt indiai drónt lőhetett le Pakisztán, egymást fenyegeti a két ország

Pakisztán csütörtökön bejelentette, hogy huszonöt Indiából érkező drónt lőtt le a légterében, míg India azt állította, hogy „semlegesítette” Pakisztán azon kísérleteit, hogy drónokkal és rakétákkal csapást mérjen katonai célpontokra.

A két ország közötti háború azzal kezdődött, hogy India szerda kora reggel bejelentette, „terrorista infrastruktúrát” támadott Pakisztánban; amely ország két hete állítólag részt vett egy turistabusz elleni támadásban Kasmír indiai részén, amelyben 26 ember – többnyire hindu turista – vesztette életét.

A Reuters tudósítása szerint Iszlámábád tagadta a vádat, és megtorlást ígért a rakétatámadásokra, azt is állítva, hogy öt indiai repülőgépet lőttek le. A pekingi indiai nagykövetség „téves információnak” minősítette a vadászgépek lelövéséről szóló jelentéseket.

A két ország kommunikációja azt sugallja, hogy egyhamar nem lesz vége a háborúnak.

PestiSracok facebook image

Ahmed Sharif Chaudhry pakisztáni katonai szóvivő úgy fogalmazott, Indiából származó izraeli gyártmányú drónt lőttek le több helyszínen, köztük Karacsiban és Lahore-ban, Pakisztán két legnagyobb városában, jelenleg a romok eltakarítása zajlik. Egy drónt lelőttek Ravalpindi helyőrségi városa felett is, ahol a pakisztáni hadsereg erősen megerősített főhadiszállása található. Egy drón katonai célpontot talált el Lahore közelében, és a pakisztáni hadsereg négy katonája megsebesült a támadásban.

– fenyegetett Chaudhry.

Az indiai védelmi minisztérium pedig azt közölte: Pakisztán szerda este és csütörtök kora reggel számos katonai célpontot próbált megtámadni Észak- és Nyugat-Indiában, de az indiai légvédelmi rendszerek "semlegesítették" azokat.

– áll a közleményben.

A háborúra való felkészülést továbbá jól jelzi, hogy szerda este áramszüneti gyakorlatokat tartottak India határvidékein.

Hányan haltak meg eddig?

Pakisztán közlése szerint legalább 31 civil halt meg és mintegy 50 megsebesült a szerdai légicsapásokban és az azt követő kasmíri határ menti tüzérségi támadásokban, míg India közlése szerint 13 civil halt meg és 59 megsebesült.

Csütörtökön az indiai kormány miniszterei Újdelhiben tartott politikai párttalálkozójukon kijelentették, hogy a Pakisztán elleni csapásokban több mint száz terrorista halt meg, és a számlálás még folyamatban van.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.