Pesti Srácok

Kínai külügyminiszter-helyettes: Peking nem fél a kereskedelmi háborútól, de nem is akarja azt

Kínai külügyminiszter-helyettes: Peking nem fél a kereskedelmi háborútól, de nem is akarja azt

Kína teljes mértékben bízik abban, hogy képes kezelni az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi feszültségeket - jelentette ki Hua Csun-jing kínai külügyminiszter-helyettes, egy nappal azelőtt, hogy Svájcban tárgyalóasztalhoz ülne a kínai és az amerikai delegáció.

"Nem félünk" - fogalmazott Hua egy dél-kínai, Jünnan tartománybeli középiskolában tartott tájékoztatón, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok jelenlegi kereskedelempolitikája hosszú távon nem fenntartható, az amerikai lakosság pedig már most érzi a vámháború káros hatásait.

A kínai kormány képviselője hangsúlyozta: Kína nem akar semmilyen formájú háborút, így kereskedelmi háborút sem, az ország lakossága pedig szintén a békés együttműködés híve. Ugyanakkor, ha a valósággal kell szembenézni, Peking kész rá, és "teljes mértékben képes leküzdeni a kereskedelmi háború okozta nehézségeket".

A kínai és amerikai felek között zajló svájci tárgyalásokat a nemzetközi sajtó a kétoldalú vámháború rendezésének első lépéseként értékeli. A megbeszéléseken kínai részről Ho Li-feng miniszterelnök-helyettes, az Egyesült Államok részéről pedig Scott Bessent pénzügyminiszter vesz részt.

PestiSracok facebook image

Korábban a kínai kereskedelmi minisztérium leszögezte: a vám- és kereskedelmi háborút az Egyesült Államok egyoldalúan indította el. "Kína álláspontja világos: nem akarunk harcolni, de nem is félünk tőle. Ha harcolni kell, a végsőkig kitartunk; ha tárgyalni, az ajtónk tárva-nyitva áll" - állt a tárca nyilatkozatában.

Peking szerint az olyan magatartás, amely szavakban a párbeszédet hirdeti, a gyakorlatban azonban nyomásgyakorlásra, sőt zsarolásra épül, nem vezethet eredményre Kínával szemben.

Forrás/Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)