A jegybankelnök hozzátette: a német cégek számottevő jelenléte a magyar gazdaságban olyan hozzáadott értéket képvisel, amelynek a gazdasági növekedésben is jelentősége van. Éppen ezért a magyar gazdaság elemi érdeke, hogy Németország ismét a gazdasági növekedés útjára lépjen – fogalmazott Varga Mihály. A jegybank továbbra is a közös sikerekben érdekelt a német-magyar kamarával, "a munkára készen állunk" - tette hozzá. Az utóbbi években a világgazdaságnak három nagy kihívással is szembe kellett néznie, a Covid-világjárvány megmutatta a globális méretű gazdasági értékláncok töredezettségét, míg az orosz-ukrán háború, a szankciók és az energiaválság következtében Európa leszakadt a világgazdasági versenyben. Az amerikai vámháború pedig szintén hatással van a magyar gazdaságra: a jelentős bizonytalanság csökkenti a befektetési bizalmat, és rontja a nemzetközi piaci hangulatot.
A magyar gazdaság 2021 júniusára elérte a járvány előtti kibocsátási szintet, számos európai ország és benne a német gazdaság is ennél lassabban állt helyre. Tavaly az EU gazdasága 1 százalékkal bővült, miközben a kínai gazdaság 4 százalék feletti növekedést ért el. A nemzetközi bizonytalanságok elhúzódása visszaesést eredményezhet Magyarországon, ugyanakkor vannak kedvező jelek a magyar gazdaságban - mondta. Ezek közé sorolta a folyó fizetési mérleg egyensúlyközeli helyzetét, a lakossági megtakarítások bővülését és a munkaerőpiac feszességét. Mint mondta: a magyar GDP-növekedés egyelőre mérsékelt, azonban a visszatérő fogyasztás és a foglalkoztatottság tartósan magas szintje a pozitív várakozásokat erősíti. A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, a fenntartható gazdasági növekedés - hangsúlyozta. Az áprilisi 4,2 százalékos infláció jóval kívül esik a jegybanki toleranciasávon, ezért fontosnak nevezte a várakozások hűtését. Kitért arra, hogy a magyar bankrendszer stabil, jövedelmező, likviditása megfelelő, a hitelezés fellendülésének semmi akadálya a bankrendszer oldaláról.
Júniusban a jegybank egyeztetést kezdeményez a bankokkal annak érdekében, hogy érdemben növeljék a vállalati hitelezést - jegyezte meg. Sávos András, a DUIHK elnöke a legfrissebb konjunktúrakutatásuk eredményét ismertetve kiemelte: a gazdasági kilátások, valamint a vállalatok foglalkoztatási és beruházási tervei rendkívül visszafogottak, és nem utalnak a magyar gazdaság érezhető fellendülésére. A cégek háromnegyede a kereslet hiányát jelölte meg a legfontosabb kockázatok között. Az üzleti várakozásokat illetően csaknem azonos a javulásra és a romlásra számítók aránya. Emiatt a foglalkoztatásban is legfeljebb a szinten tartást tervezik, a beruházási kiadásoknál akár visszaesés is lehetséges.
A megkérdezettek harmada tervezi fejlesztési költségeinek csökkentését, míg 16 százalék tervez emelést - mondta. A kamarai felmérés eredményeiből készített Befektetői Hangulatindex a tavalyi plusz 3 értékről mínusz 4-re csökkent 2025 tavasszal. Mivel a múltban az index alapvetően együtt mozgott a magyar gazdaság tényleges változásaival, a friss mutató is alátámasztja, hogy idén nem várható érezhető gazdasági fellendülés - közölte a DUIHK.
