Pesti Srácok

A szejm jóváhagyta Lengyelország kilépését a gyalogsági aknák használatát tiltó nemzetközi egyezményből

A szejm jóváhagyta Lengyelország kilépését a gyalogsági aknák használatát tiltó nemzetközi egyezményből

Szinte egyhangúlag hagyta jóvá szerda éjjeli szavazásán a lengyel parlamenti alsóház (szejm) azt a törvénytervezetet, melynek értelmében Lengyelország kilépne a 1997-es Ottawai Egyezményből, amely tiltja a gyalogsági aknák alkalmazását, tárolását, gyártását és forgalmazását - írja az MTI. Az egyezményből való kilépés lehetővé tenné Lengyelországnak, hogy újrakezdje a taposóaknák felhalmozását. Ugyanakkor a jogszabálytervezetet a felsőháznak (szenátus) is jóvá kell hagynia.

A tervezet mellett a 460 fős szejmben 413 képviselő szavazott, 15-en ellenezték, három honatya tartózkodott.

A vita során Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter emlékeztetett: a lépés Lengyelország, a három balti állam (Litvánia, Lettország, Észtország), valamint Finnország közös kezdeményezése.

"Lengyelországot nem szabad alávetni semmilyen, hazánk megvédését akadályozó korlátozásnak" - hangsúlyozta Kosiniak-Kamysz. A kormányfőhelyettes azzal is érvelt, hogy az egyezmény felmondása kulcsfontosságú a térség biztonsága szempontjából.

Lengyelország a Keleti Pajzs nevű terv keretében 2028-ig a lengyel-fehérorosz és a lengyel-orosz határ 800 kilométeres szakaszán korszerű térfigyelő és drónrendszereket telepítene, és terepakadályokat létesítene. Ennek kapcsán a lengyel hadsereg aknamezők létesítésének lehetőségét is teszteli a védelmi tárca tavaly októberi közleménye szerint.

A gyalogsági aknákat úgy tervezték, hogy a talajban elrejtve automatikusan felrobbanjanak, ha valaki a közelükbe kerül vagy rájuk lép. A fel nem robbant aknák a fegyveres konfliktusok után is a földben maradnak, ami tartós veszélyt jelent a civilekre.

A finn parlament múlt héten döntött az Ottawai Egyezményből történő kilépésről. Finnországnak van a leghosszabb, 1300 kilométer hosszú szárazföldi határa Oroszországgal az EU- és NATO-tagállamok közül.

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)