Magyarország és Szlovákia is vétózott az EU-csúcson
Fotó: Benko Vivien Cher/MTI
Míg Robert Fico szlovák kormányfő az Oroszországgal szembeni 18. szankciócsomagot nem fogadta el, addig Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcsot lezáró dokumentum Ukrajnát érintő szövegét vétózta meg, amelyet így a 26 tagállam Magyarország nélkül adott ki - írja az Index.
Ahogy Orbán Viktor már a csúcs előtt is előre jelezte, Ukrajna kérdésében nem ért egyet az Európai Unió többi tagállamának az álláspontjával, emiatt a magyar miniszterelnök ismét egyedüliként nem fogadta el a csúcs konklúziójának Ukrajnáról szóló részét, amit a többi tagállam így ismét Magyarország nélkül írt alá.
Orbán már a legutóbbi két csúcstalálkozón is így tett, így a konklúziót hivatalosan az Európai Tanács elnöke, António Costa adta ki, amit a többi 26 tagállam állam- és kormányfői is aláírtak.
Emellett az új, Oroszország elleni 18. szankciócsomagot sem sikerült elfogadni, itt ugyanakkor Robert Fico szlovák miniszterelnök élt vétójogával. Ficoval a tagállamok mellett az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyennel is tárgyalt, azonban Fico szerint hiába volt konstruktív a tárgyalás, a fosszilis energiahordozók kérdésében távol álltak egymástól a felek, így fenntartotta vétójogát.
Miután Fico a von der Leyennel tartott tárgyalása után jelezte hogy mindenképpen vétózni fog, az le is került a napirendről, így végül nem tudjuk, hogy Orbán Viktor is fenntartotta volna-e ezzel kapcsolatosan Magyarország vétóját – a szankciócsomagot Szlovákia és Magyarország még hétfőn vétózta meg Külügyi Tanácsban, mert azt politikailag összekötötték az orosz fosszilis energiahordozóktól való európai függőséget felszámolni próbáló, REPower EU-ra keresztelt Európai Bizottság által kidolgozott javaslattal, amit jelenleg mindkét ország ellenez, mert szerintük az az energiabiztonságukat veszélyezteti.
A csúcsot lezáró konklúzióban így a tagállamok abban állapodtak meg, hogy üdvözlik az eddigi 17 csomagot, és felszólították a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsát, hogy dolgozzanak a következő szankciókon.
Ukrajnát továbbra is támogatják, az új szankciók még váratnak magukra
Ukrajnáról egy hosszú munkaebéd után – ahol egyébként a közel-keleti helyzetet beszélték át a résztvevők, de egészen délután fél hatig tartott – kezdtek tárgyalni. Az Ukrajnáról szóló napirendi ponthoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online csatlakozott be, aki a tagállamok vezetőinek kifejtette a háború jelenlegi állását, valamint megismételte korábbi kéréseit, azaz a katonai támogatások fokozását, valamint Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásoknak a felgyorsítását.
Ezután már Zelenszkij nélkül beszéltek az ukrajnai háborúról a tagállamok vezetői, ahol többek között arról vitatkoztak, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott, 150 milliárd eurós haderőfejlesztési hitelkeretet biztosító SAFE-eszközt is felhasználhassák Ukrajna támogatására.
A konklúzióban tagállamok vezetői hangsúlyozzák, hogy egy tartós, Ukrajna érdekeit figyelembe vevő, Ukrajna biztonságát garantáló békét szeretnének, miközben üdvözlik az Egyesült Államok békekezdeményezéseit.
Emellett továbbra is elítélik Oroszország agresszióját és civilek elleni bombázását, ahogy az orosz agressziót támogató harmadik országokat is. A konklúzió név szerint Iránt, Belaruszt és Észak-Koreát említi, miközben felszólították Oroszországot az azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre.
Továbbá az EU 26 tagállama kiemeli, hogy folytatják Kijev támogatását – csak idén 30,6 milliárd euró értékben, aminek kicsivel több mint a harmadát, 10,5 milliárdot meg is kapott Kijev, valamint felszólítják a tagállamokat, hogy fokozzák a Kijevnek szánt katonai és humanitárius támogatásokat.
A szövegben hangsúlyozzák, hogy a csatlakozás érdemalapon történhet meg, a csatlakozási tárgyalás fejezeteit csak akkor nyitják meg, amikor azokhoz a feltételek teljesülnek. Zelenszkij és az ukránok eközben azt szeretnék, hogy még idén nyissanak meg minden klasztert, hogy minél gyorsabban felvehessék az EU tagjai közé.
Kiemelik, hogy a háború óta hozott szankciókkal próbálják csökkenteni Oroszország harci képességeit – mivel a 18. szankciós csomagban nem sikerült megegyezni, ezért a konklúzióban továbbra is az eddig elfogadott 17 csomagról tesznek említést.
A 18. szankciós csomagról egyébként sokat tárgyaltak az állam- és kormányfők: a doorstepeket több vezető is említette, és bizakodását fejezte ki aziránt, hogy a mostani csúcson sikerülhet abban megállapodni, de sokan szkeptikusok voltak ezzel szemben.
A soros elnökséget betöltő Lengyelország korábbi uniós ügyekért felelős minisztere, Adam Szlapka az Európai Tanács épületében összegyűlt újságíróknak arról beszélt a csúcs kezdete után, hogy nem tartja valószínűnek, hogy erről megállapodás születne – végül neki lett igaza ebben.
