Pesti Srácok

Szijjártó Péter: a saját nemzetük véleményét ki nem kérő politikusok ne merjék sértegetni a magyar embereket

Szijjártó Péter: a saját nemzetük véleményét ki nem kérő politikusok ne merjék sértegetni a magyar embereket
Szijjártó Péter
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter óva intette az európai politikusokat a magyar emberek sértegetésétől pénteken Komáromban, és rámutatott, hogy nincs még egy ország Európában, amelyik kikérte volna a saját polgárainak véleményét arról, hogy akarják-e Ukrajnát az Európai Unióban látni.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Kristen Michal észt miniszterelnök nyilatkozatára reagált, aki "pusztán színjátéknak" nevezte az Ukrajnával kapcsolatos magyarországi véleménynyilvánító szavazást és úgy vélte Ukrajna elvégezte a házi feladatát, ezért meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.

"Közösen kell nyomást gyakorolnunk Magyarországra"

– fogalmazott az észt miniszterelnök.

Szijjártó Péter reakciójában kifejtette, hogy nincs még egy ország Európában Magyarország mellett, amelyik kikérte volna a saját polgárainak véleményét arról, hogy akarják-e Ukrajnát az Európai Unióban látni.

"Csak mi, magyarok hallattuk a hangunkat, csak a magyar emberek mondták el, hogy mit is gondolnak Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról. És a magyar emberek döntése egyértelmű. Több mint kétmillióan, a Voks 2025-ön résztvevők több mint 95 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem akarja Ukrajnát az Európai Unióban látni. És jó oka van erre a magyar embereknek, hiszen Ukrajna európai uniós tagsága veszélybe, mégpedig háborús veszélybe sodorná nemcsak Magyarországot, hanem az egész Európai Uniót. Így több mint kétmillió magyar ember közvetlenül kifejezett akaratával felvértezve meg fogjuk akadályozni azt, hogy Brüsszel gyorsítópályán benyomja Ukrajnát az Európai Unióba"

- tette hozzá.

"Látjuk és halljuk a saját nemzetük véleményét ki nem kérő európai politikusok frusztráltságát és csalódottságát. Felszólítjuk őket, hogy ne kérdőjelezzék meg a magyar emberek jogát arra nézvést, hogy döntést hozhassanak arról, hogy akarják-e Ukrajnát az Európai Unióban majd sem. Felszólítjuk arra a saját nemzetük véleményét ki nem kérő európai politikai vezetőket, hogy ne inzultálják, ne sértegessék a magyar embereket. A magyar emberek döntése világos, azt egy demokratikus folyamatban kinyilvánították, hiszen a demokrácia az emberek véleményének megkérdezésére és az emberek akaratának végrehajtására alapul. Mi itt Magyarországon a magyar emberek akaratát hajtjuk végre. Az európai politikusok pedig fejezzék be a magyar emberek sértegetését"

– összegzett.

Kiemelt kép: MTI/Kocsis Zoltán. 

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.