Megint mi vár Európára? Milliós nagyságrendben toloncolják ki az afgánokat Iránból
Bagram, 2024. augusztus 14.
Az amerikai vezetésû nemzetközi haderõ Afganisztánból történõ kivonulásának harmadik évfordulóját ünneplõ tálib harcosok házi készítésû petárdákhoz való robbanószert tartalmazó marmonkanákkal a dél-afganisztáni Hilemnd tartományban fekvõ Laskar-Gálban 2024. augusztus 14-én.
Fotó: MTI/AP/Abdul Khaliq
Irán január óta több mint 1,4 millió afgánt deportált — a legújabb hullámban napi 20 ezer menekültet küldenek vissza Afganisztánba. A hazatérők létbizonytalanságban és zsúfolt menekülttáborokban kénytelenek túlélni. A nemzetközi segítség kevés, az afgán gazdaság pedig összeomlóban van, közben az Iránból hazatérő nők és gyerekek jogai nagyban csorbulnak. A szakértők szerint azonnali beavatkozásra van szükség, hogy ne súlyosbodjon a válság. Elszabadult az erőszak az afgánok ellen.
Azokat az afgánokat, akiket Iránból kényszerrel visszaküldenek Afganisztánba, egy bizonytalan jövő várja, egy olyan országban, ahol súlyos szegénység és a nők és lányok jogainak korlátozása jellemző. Naponta közel 20 ezer afgánt deportálnak Iránból a nyugati határátkelőnél, bármiféle felszerelés nélkül. Január óta pedig 1,4 milliónál is több embert toloncoltak ki, mivel az izraeli–iráni konfliktus hatására intenzívebb razziák kezdődtek Iránban. A kitoloncolt afgán családok közül sokan elvesztették lakásukat és minden megtakarításukat. Afganisztán pedig – ahol a 41 milliós lakosság több mint fele már most is humanitárius segítségre szorul – nem képes megbirkózni az újabb milliós tömeggel. Az iráni tömeges kiutasítások fenyegetést jelentenek Afganisztán gazdaságára is, mivel az iráni rokonoktól érkező hazautalások hirtelen megszűntek. Korábban arról is beszámolt a lap, hogy újabb szíriai menekültválságra figyelmeztet az ENSZ.
Az iráni uszítás az afgánok ellen szól
Hivatalos és állami médiumok – bizonyíték nélkül – azt állították, hogy afgánokat toborzott Izrael és az Egyesült Államok terrortámadásokra, katonai létesítmények elfoglalására és drónok építésére.
Kadijah Rahimi, egy 26 éves nő elmondása szerint, amikor Iránban letartóztatták, egy rendőr azt mondta neki: „Tudjuk, hogy Izraelnek dolgozol.” A kémkedési vádak az elmúlt hetekben rasszista támadáshullámot indítottak el Iránban az afgánok ellen – ezt több mint két tucat afgán jogvédő szervezet és a közösségi médiában megosztott videók is megerősítik.
Afgánokat vertek meg, késelés is történt, főbérlők és munkáltatók zaklatták őket, nem fizették ki a bérüket, nem adták vissza a letétjeiket, megtagadták tőlük a belépést bankokba, pékségekbe, gyógyszertárakba, iskolákba és kórházakba.
Egy 35 éves teheráni számítástechnikai mérnök, Farah elmondta, hogy a múlt héten a szomszédságban élő fiatalok bántalmazták őt és négyéves fiát, miközben hazafelé sétáltak. Farah látta, ahogy egy afgán nőt megvernek a metrón, de meg sem mert szólalni.
Még azok az afgánok is, akiknek volt hivatalos tartózkodási engedélyük, arról számoltak be, hogy a hatóság emberei széttépték az okmányaikat, és deportálták őket.
A kitoloncoltak közé tartozik Mohammad Akhundzada, egy 61 éves építőmunkás, aki 42 évet dolgozott Iránban, de most feleségével és négy gyermekével busszal viszik őket Kabulba.
Afganisztán az összeomlás szélén áll
Az afgán kormány 35 új menekülttábor létesítését tervezi.
Az ENSZ képviselői emberséges és méltányos bánásmódot kérnek, azonban alacsony a nemzetközi támogatás. A humanitárius támogatás visszaesése, a betegellátás szűkülése és a lányok felső tagozatos oktatását tiltó szabályozás pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetet.
Jogvédők arra figyelmeztetnek, hogy a nemzetközi támogatás hiánya tovább növeli Afganisztán instabilitását, a nőket és a gyerekeket pedig még sebezhetőbbé teszi
– írja a NY Times.
A kérdés magától adódik: egy 41 milliós lakosságú ország, ahol az emberek fele már most is mélyszegénységben él, hogyan fog elbírni több millió afgán menekültet, akik kisemmizve térnek haza Afganisztánba? Újabb migrációs válság elé néznek az európai országok?
A szakértők szerint azonnali beavatkozásra van szükség.
A migránsválság rémálommá változtatja Európa közlekedését
Németország és szomszédai sorra vezetik be az ideiglenes határellenőrzéseket a migrációs nyomásra hivatkozva. A migránsválság közlekedési káoszt, gazdasági visszaesést és társadalmi feszültségeket okoz főként a határ menti térségekben. A választók tiltakozásának hatására – és miután az elmúlt évtizedben milliók kértek menedékjogot az országban – a német hatóságok minden – az országba érkező – járművet igyekeznek ellenőrizni. A szomszédos országok követték a német példát, köztük Ausztria, valamint a múlt héttől Lengyelország is.
