Pesti Srácok

Bizalmatlansági szavazással nézhet szembe Ursula von der Leyen az EP jövő heti plenáris ülésén

Von der Leyen
Von der Leyen
Fotó: Olivier Hoslet

Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapján vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében - közölte az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán szerdán.

A bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését Gheorghe Piperea, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához tartozó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) európai parlamenti (EP-) képviselője kezdeményezte, bírálva Ursula von der Leyent a Pfizer gyógyszeripari vállalat vezérigazgatójával a koronavírus-járvány idején, az oltóanyagok beszerzéséről váltott szöveges üzenetek átláthatóságának hiánya miatt.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerda este tájékoztatta a képviselőcsoportok vezetőiből álló Elnökök Értekezletének tagjait, hogy az indítvány megkapta az EP plenáris ülésén való megvitatáshoz és az arról való szavazáshoz szükséges minimális 72 aláírást. A bizalmatlansági indítvány formailag is megfelel az Európai Parlament eljárási szabályzatának vonatkozó cikke minden előírásnak - közölte az EP-elnök.

Ahhoz, hogy a bizalmatlansági indítvány sikerrel járjon, az EP-képviselők által leadott szavazatok kétharmadára és a parlamenti képviselők abszolút többségére, vagy legalább 361 európai parlamenti képviselőre van szükség.

A bizalmatlansági indítványt elfogadása esetén Ursula von der Leyen mellett az Európai Bizottság teljes biztosi testülete lemondásra kényszerülne.

Az európai intézmények történetében még soha nem fordult elő ilyen egy 1999-es esetet leszámítva, amikor a bizalmatlansági szavazás előtt a luxemburgi Jacques Santer vezette uniós bizottság lemondott egy csalási ügyekben való súlyos felelősségéről szóló elítélő jelentést követően - emlékeztettek.

A hírportál megjegyezte: az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága május közepén kihirdetett döntésében elítélte az Európai Bizottságot, amiért nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiről szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát. Ítéletében az uniós bíróság közölte: az Európai Bizottságnak az uniós szerződések szerint valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára.
 

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!