Bizalmatlansági szavazással nézhet szembe Ursula von der Leyen az EP jövő heti plenáris ülésén
Von der Leyen
Fotó: Olivier Hoslet
Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapján vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében - közölte az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán szerdán.
A bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését Gheorghe Piperea, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához tartozó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) európai parlamenti (EP-) képviselője kezdeményezte, bírálva Ursula von der Leyent a Pfizer gyógyszeripari vállalat vezérigazgatójával a koronavírus-járvány idején, az oltóanyagok beszerzéséről váltott szöveges üzenetek átláthatóságának hiánya miatt.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerda este tájékoztatta a képviselőcsoportok vezetőiből álló Elnökök Értekezletének tagjait, hogy az indítvány megkapta az EP plenáris ülésén való megvitatáshoz és az arról való szavazáshoz szükséges minimális 72 aláírást. A bizalmatlansági indítvány formailag is megfelel az Európai Parlament eljárási szabályzatának vonatkozó cikke minden előírásnak - közölte az EP-elnök.
Ahhoz, hogy a bizalmatlansági indítvány sikerrel járjon, az EP-képviselők által leadott szavazatok kétharmadára és a parlamenti képviselők abszolút többségére, vagy legalább 361 európai parlamenti képviselőre van szükség.
A bizalmatlansági indítványt elfogadása esetén Ursula von der Leyen mellett az Európai Bizottság teljes biztosi testülete lemondásra kényszerülne.
Az európai intézmények történetében még soha nem fordult elő ilyen egy 1999-es esetet leszámítva, amikor a bizalmatlansági szavazás előtt a luxemburgi Jacques Santer vezette uniós bizottság lemondott egy csalási ügyekben való súlyos felelősségéről szóló elítélő jelentést követően - emlékeztettek.
A hírportál megjegyezte: az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága május közepén kihirdetett döntésében elítélte az Európai Bizottságot, amiért nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiről szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát. Ítéletében az uniós bíróság közölte: az Európai Bizottságnak az uniós szerződések szerint valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára.
