Bizalmatlansági szavazással nézhet szembe Ursula von der Leyen az EP jövő heti plenáris ülésén
Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapján vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében - közölte az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán szerdán.
A bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését Gheorghe Piperea, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához tartozó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) európai parlamenti (EP-) képviselője kezdeményezte, bírálva Ursula von der Leyent a Pfizer gyógyszeripari vállalat vezérigazgatójával a koronavírus-járvány idején, az oltóanyagok beszerzéséről váltott szöveges üzenetek átláthatóságának hiánya miatt.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerda este tájékoztatta a képviselőcsoportok vezetőiből álló Elnökök Értekezletének tagjait, hogy az indítvány megkapta az EP plenáris ülésén való megvitatáshoz és az arról való szavazáshoz szükséges minimális 72 aláírást. A bizalmatlansági indítvány formailag is megfelel az Európai Parlament eljárási szabályzatának vonatkozó cikke minden előírásnak - közölte az EP-elnök.
Ahhoz, hogy a bizalmatlansági indítvány sikerrel járjon, az EP-képviselők által leadott szavazatok kétharmadára és a parlamenti képviselők abszolút többségére, vagy legalább 361 európai parlamenti képviselőre van szükség.
A bizalmatlansági indítványt elfogadása esetén Ursula von der Leyen mellett az Európai Bizottság teljes biztosi testülete lemondásra kényszerülne.
Az európai intézmények történetében még soha nem fordult elő ilyen egy 1999-es esetet leszámítva, amikor a bizalmatlansági szavazás előtt a luxemburgi Jacques Santer vezette uniós bizottság lemondott egy csalási ügyekben való súlyos felelősségéről szóló elítélő jelentést követően - emlékeztettek.
A hírportál megjegyezte: az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága május közepén kihirdetett döntésében elítélte az Európai Bizottságot, amiért nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiről szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát. Ítéletében az uniós bíróság közölte: az Európai Bizottságnak az uniós szerződések szerint valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára.