Pesti Srácok

Az Európai Bizottság javaslata megszüntetné a nagyobb gazdaságok területalapú támogatását

Az Európai Bizottság javaslata megszüntetné a nagyobb gazdaságok területalapú támogatását

Az Európai Bizottság holnap nyilvánosságra hozandó javaslata gyökeresen átalakítaná az agrártámogatási rendszert, megszüntetve a nagyobb gazdaságok területalapú támogatását, és előnyben részesítve a kisebb, fiatal és családi gazdálkodókat - számolt be a kiszivárgott dokumentumot megszerző Agrárszektor nyomán a Portfolio. Az anyag szigorúbb, mint eddig bármilyen javaslat: 450 hektár felett lényegében megszűnne a területalapú támogatás, de már 90 hektár körül elkezdene lépcsőzetesen és nagymértékben csökkenni.

Az Agrárszektor által megszerzett, Brüsszelben keringő bizottsági dokumentum szerint a jövőben a területalapú támogatási rendszer helyett jövedelemalapú megközelítés lépne életbe, amely jelentősen korlátozná a nagyobb mezőgazdasági vállalkozások támogatását. A javaslatcsomag értelmében a területalapú támogatás már 20 ezer euró felett fokozatosan csökkenne:

  • 20-50 ezer euró között 25 százalékos,
  • 50-75 ezer euró között 50 százalékos,
  • 75-100 ezer euró között pedig 75 százalékos elvonást alkalmaznának,
  • a 100 ezer eurós felső plafon felett pedig egyáltalán nem járna területalapú támogatás.

Mindez azt jelentené, hogy nagyjából 450 hektáros birtokméret felett a területalapú támogatás teljesen megszűnne.

A dokumentum szerint a tagállamoknak differenciálniuk kellene a kifizetéseket a mezőgazdasági termelők csoportjai vagy földrajzi elhelyezkedésük szerint, objektív és diszkriminációmentes kritériumok alapján. A javaslat előnyben részesítené a leginkább rászorulókat, különösen a fiatal és új gazdálkodókat, a női termelőket, a családi vagy kistermelőket, a növénytermesztést és állattenyésztést kombináló gazdálkodókat, illetve a természeti károkkal sújtott területeken működő mezőgazdasági termelőket.

"A támogatható hektáronkénti kifizetést a mezőgazdasági termelők csoportjai vagy földrajzi elhelyezkedése szerint differenciálni kell objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján" – fogalmaz a dokumentum. A javaslat szerint a támogatásokat kizárólag azok kaphatnák meg, akik ténylegesen mezőgazdasági termékeket állítanak elő.

A nyugdíjkorhatárt elérő és öregségi nyugdíjban részesülő kérelmezők 2032-től már nem lennének jogosultak ilyen támogatásra.

A tervezet külön kitér a kistermelői támogatásra is, amely választható lenne, és éves szinten nem haladhatná meg a 3 ezer eurót gazdálkodónként. A tagállamok differenciálhatnák ezt a támogatási formát a mezőgazdasági termelők különböző csoportjai számára.

Egyelőre nem világos, hogy a Bizottság a teljes támogatási volumen esetében kívánja-e alkalmazni a szigorú korlátozásokat, vagy csak az alaptámogatásra vonatkozna, és az Agro-ökológiai Program (AÖP) kivételt jelentene. Egy brüsszeli döntéshozatalra rálátó forrás az Agrárszektornak elmondta, elképzelhető, hogy a dokumentum kiszivárogtatása szándékos volt a hatások előzetes felmérése érdekében. Mint fogalmazott:

abból a szempontból mindenképpen komolyan kell venni a most napvilágot látott javaslatot, hogy teljes mértékben egybevág azzal, amit az előző anyagokból ki lehetett olvasni.

Emlékeztetett: már 2021-ben nyilvánossá vált az a jelentés, amelyben a területalapú támogatások megszüntetését helyezte kilátásba a német kormány, akkoriban már felbukkant a célzott támogatás hangsúlyozása, vagyis az, hogy az agrártámogatás ne minden termelőknek, hanem a Bizottság szerint arra rászorulóknak jusson. Ezt a gondolatot egyébként 2023 szeptemberében egy NGO már összekötötte Ukrajna tagként való felvételével is. Mint fogalmazott:

Ennyiben tehát összeáll a kép, aki tud a sorok között olvasni, annak így már visszamenőleg is logikussá válik az egész eddigi folyamat - írja a lap. 

 

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.