Gyilkosoknak nincs bocsánat! – Megszólalt Sebestyén József testvére
A néhai Sebestyén József, a kényszersorozás legismertebb áldozata
Képtelen megbocsátani azoknak, akik öccsét elhurcolták, megkínozták, majd sorsára hagyták – ezt a Jóistenre bízza, fogalmazott Sebestyén Márta, akinek a testvérét az ukrán hadkiegészítő hóhérai gyilkolták meg.
A 45 éves Sebestyén Józsefet – aki már nem rendelkezett ukrán lakcímmel, és hivatalosan kijelentkezett az országból – elhurcolták, majd egy erdőben brutális módon, vascsövekkel összeverték. Ezután szabadon engedték, és a férfi súlyos sérülései ellenére valahogyan eljutott a beregszászi kórházba. Három hétig küzdött az életéért, majd július 6-án elhunyt.
Közeli ismerősei szerint Sebestyén József úgy gondolta, ukrán lakcím hiányában nem fenyegeti a veszély, hogy érte mennek a kényszertoborzók. Kárpátalját idős szüleire tekintettel nem hagyta el, illetve attól tartott, ha kiköltözik a házából, idegen gyilkosok erőszakkal elfoglalják.
Sebestyén József édesapja és édesanyja naponta kétszer is meglátogatta őt a kórházban. Állapota azonban fokozatosan romlott. Június 21. és 25. között már nem volt tudatánál, beszélni sem tudott, bár egyesek szerint néha még felfogta, amit mondtak neki. Halála előtti nap úgy tűnt, mintha kissé jobban lenne: evett, saját lábán kiment a mosdóba. Ám ez csak a végső összeomlás előtti utolsó fellángolás volt.
Édesapja 15 perccel az összeomlás után sejtette, hogy valami nincs rendben. Visszatért a kórterembe, ahol fia már fuldokolt. Ekkor Sebestyén József utolsó erejével megszólalt: „Jaj, Apu, segíts, meghalok!” Segítséget kértek, de az orvos sokáig nem érkezett meg. Mire megjelent, akkor pedig már túl késő volt. A hozzátartozók egy része úgy gondolja, hogy Sebestyén Józsefet hagyták meghalni.
Egyes vélemények szerint a kórházi személyzet dezertőrként kezelte a férfit, és tartottak a következményektől, ezért nem nyújtottak megfelelő ellátást. Később az egyik kezelőorvos a toborzóirodában érdeklődött, és kiderült, hogy Sebestyén József nem volt szökevény. Ismerősök szerint az is különösen aggasztó, hogy az egészségügyi személyzet, még azok sem, akik magyar származásúak voltak, nem mertek magyarul beszélni sem Sebestyén Józseffel, sem családjával. A Linner Bertalan Kórház egyik liftkezelője durván rájuk is szólt, hogy ne beszéljenek magyarul még egymás között sem. Sebestyén József nővére, Márta a Borsnak nyilatkozva elmondta, hogy a család jelenleg képtelen interjút adni. Egyetlen kérdésre azonban válaszolt:
Képtelen vagyok megbocsátani az öcsém gyilkosainak. Ezt a Jóistenre bízom.
A tragédiához kapcsolódóan felmerült a gyanú, hogy Sebestyén Józsefet előre megfigyelhették. A Parisel nevű cukrászdába gyakran járt reggeli kávéjára – helyiek szerint ott csaptak le rá a hadkiegészítő hivatal (TCK) emberei. Aznap csak őt hurcolták el, másokat nem. A hivatalos szabályok szerint a férfit előbb be kellett volna vinni egészségügyi vizsgálatra, erre azonban nem került sor. Ehelyett az erdőbe vitték, sárban mászatták, vascsövekkel ütötték, közben fényképeket és videókat készítettek róla. A kínzások után elengedték, és a férfi a beregszászi kórházban próbált meg túlélni.
Az előzetes hírekkel ellentétben Sebestyén Józsefnek nem két, hanem egy gyermeke született. 19 éves fia, aki jelenleg Debrecenben él, az egyetemen tanul, és biztonságban van.
