Pesti Srácok

Szijjártó Péter: Ukrajna csatlakozása gyengítené az EU-t

Szijjártó Péter: Ukrajna csatlakozása gyengítené az EU-t
Szijjártó Péter
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

A magyar külügyminiszter interjút adott a CNN-nek, ahol többek között Ukrajna EU-csatlakozásáról is kérdezték. Szijjártó Péter határozott álláspontot képviselt Ukrajna esetleges EU-csatlakozásával kapcsolatban, véleménye szerint Kijev csatlakozásának felgyorsítása az egész uniót veszélybe sodorná.

Ukrajna csatlakozása nem erősítené, hanem épp ellenkezőleg, gyengítené az Európai Uniót, ráadásul ezzel a közösség a háborút is importálná, ezért Magyarország ellenzi az ország csatlakozását – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.

Szijjártó Péter az ukrán helyzetről
Fotó: Bodnár Boglárka

A tárcavezető a CNN-nek adott interjújában Ukrajna csatlakozása kapcsán rámutatott, hogy ez nem tenné erősebbé a közösséget, épp ellenkezőleg, ezzel a háborút importálnák. Egyúttal azt is elfogadhatatlannak minősítette, hogy az Európai Bizottság javaslata a következő hét évre több mint 300 milliárd euró támogatást irányoz elő Kijev számára.

Ez nem fair, és számunkra elfogadhatatlan. Nem akarjuk, hogy a magyar adófizetők pénzét Ukrajnába vigyék

– figyelmeztetett. Ezután a műsorvezető, Richard Quest kérdésére válaszolva kifejtette, hogy Magyarország jelenleg a történelme legnagyobb humanitárius műveletét hajtja végre Ukrajnában. Kitért arra is, hogy hazánk a szomszédos ország első számú áramexportőre, és a menekültek is jelentős támogatásban részesülnek.

Mi sokféleképpen segítünk Ukrajnának. Viszont nem vagyunk hajlandók tönkretenni Magyarországot. A magyar emberek már túl régóta fizetik ennek a háborúnak az árát, pedig nekünk semmi felelősségünk nincs benne

– jegyezte meg. Majd érintette a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét is, sérelmezve, hogy az ukrán hatóságok 2015-ben fokozatosan korlátozni kezdték az anyanyelv használatához fűződő jogokat.

 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.