Pesti Srácok

Tűzfalcsoport: Külföldről pénzelt baloldali NGO-k súgták meg Brüsszelnek, mit írjanak Magyarországról

Tűzfalcsoport: Külföldről pénzelt baloldali NGO-k súgták meg Brüsszelnek, mit írjanak Magyarországról

Megjelent az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentése, amelyben a 2024-es fejlemények mellett arról is beszámolnak, milyen civil szervezetekkel és szakértőkkel konzultáltak a dokumentum összeállításához. Külföldről pénzelt baloldali NGO-k súgták Brüsszelnek, mit írjon Magyarországról.

Külföldről pénzelt baloldali NGO-k súgták Brüsszelnek, mit írjon Magyarországról, derült ki a jogállamisági jelentésből 

- írja a Tűzfalcsoport.

Megjelent az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentése, amelyben a 2024-es fejlemények mellett arról is beszámolnak, milyen civil szervezetekkel és szakértőkkel konzultáltak a dokumentum összeállításához. A dokumentum súlyos vádakat fogalmaz meg a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióellenes rendszerrel kapcsolatban, ezért az EU továbbra is visszatart 6,3 milliárd euró kohéziós támogatást Magyarországtól. De ha jobban megnézzük, kik segítettek „megszövegezni” ezeket a kritikákat, érdekes dolgokra bukkanunk. 

A Tűzfalcsoport szerint: 

A Bizottság forrásként túlnyomórészt olyan civil szervezeteket idéz, amelyek Soros György hálózatához vagy más brüsszeli támogatási rendszerekhez köthetők. Ezek a szervezetek évek óta a magyar kormány bírálatából élnek, gyakran pereskednek, politizálnak, és nagyrészt külföldi pénzből működnek. A 138 forrást felsoroló dokumentumban legalább 13 magyarországi baloldali NGO szerepel. 

Úgy vélik, ezek nem csupán a háttéranyagokat biztosították: több esetben szó szerint az ő jelentéseik és állításaik képezik a Bizottság megállapításainak alapját.

 

Soros támogatta NGO-k (Forrás: EP)

A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért), a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, a Transparency International Hungary, az Amnesty International Hungary, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Ökotárs Alapítvány vagy éppen a Political Capital mind-mind szerepelnek a dokumentumban. 

E szervezetek jellemzője, hogy a magyar kormány ellen rendszeresen bírósági pereket indítanak, nyíltan politizálnak, és részben vagy egészben de külföldről finanszírozzak őket. 

A Magyar Helsinki Bizottság például kilenc alkalommal szerepel a jelentésben. Főként a bírói függetlenség kérdésében hivatkoznak rájuk, valamint a menekültügyi és emberi jogi kritikáikra. 

A TASZ hat alkalommal tűnik fel a dokumentumban, rendszerint a civil szféra „elnyomására” hivatkozva. Az Amnesty International-lel közösen kritizálják például a szuverenitásvédelmi törvényt, mondván az elrettenti a civil társadalmat és szűkíti a demokráciát.

A Transparency International Hungary és a K-Monitor – a jelentés szerint – kulcsszerepet játszanak a korrupciós kockázatok értékelésében. Ugyanakkor mindkét szervezet Soros-közeli támogatásokból működik.

A médiahelyzetet elemző részekben a Mérték Médiaelemző Műhely és a TASZ értékeléseire támaszkodnak. Ezek szerint Magyarországon a kormány „médiatúlsúlya” torzítja a nyilvánosságot. 

A Mérték elemzői sok esetben azonban egyenesen Brüsszelből kapják a pénzüket. 

Külön figyelmet érdemel az Ökotárs Alapítvány, amelynek neve a Norvég Civil Alap és a 2014-es „külföldi ügynökügy” kapcsán vált ismertté. Az alapítvány 2025-ben is szerepel a jelentésben, ahol a civil tér „szűküléséről” szóló kritikákat fogalmaz meg. Az Ökotárs többek között a Political Capitallel és a Helsinki Bizottsággal közösen jegyzi azokat a háttérjelentéseket, amelyek a Bizottság érvelésének alapjául szolgálnak.

 

Nem csak a szervezetek, de a forrásként megjelölt médiumok is árulkodók. A jelentés három külön cikket idéz a Telex.hu-ról, HVG.hu-ról és Lakmusz.hu-ról. Ezek a médiumok nyíltan ellenzéki hangvételűek, és ők is szintén sok esetben brüsszeli vagy amerikai pénzből működnek. 

Százmilliókat kapnak külföldről a jelentést tollbamondó szervezetek: 

A Magyar Helsinki Bizottság 2024-es hivatalos közhasznúsági beszámolója alapján a szervezet csak támogatást 508 065 543 forintot kapott, amelynek csak a 6,2%-a származott hazai adományból.

A Helsinki Bizottság támogatásai (Forrás: EP)

A brüsszeli dokumentum másik sokat hivatkozott szereplője, a Transparency International Magyarország. A Transparency International Magyarország Alapítvány 2024-es bevétele 123,3 millió forint volt, amelyből 108 896 ezer forint támogatásokból származott. És itt jön az érdekes rész. 

A Transparency International Magyarország támogatásai (Forrás: EP)

A külföldi támogatások aránya itt is 75 százalékos. A mellékletben látható egy diagram, amely jól illusztrálja, hogy honnan is kaptak pénzt.

Forrás: Tűzfalcsoport

 

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)