Pesti Srácok

Csak úgy dőltek az uniós pénzek az LMBTQ-s NGO-knak

Csak úgy dőltek az uniós pénzek az LMBTQ-s NGO-knak
Fotó: José Manuel Vidal

A korábban nyilvánosságra került uniós NGO-lista megmutatta, hogy az Európai Unió mennyi pénzt is költ olyan területek támogatására, amelyek a polgárok többségének a szemével nézve csupán pénz kidobásnak minősülnek. A Mandiner pedig összeszedte, hogy melyek is ezek a területek.

Iszonyatos pénzeket, több milliárd eurót költ látszólag teljesen felesleges dolgokra, vagy a kontinensről nézve érthetetlen területekre az Európai Unió. Az uniós NGO-lista szerint a különböző szervezeteken keresztül sok százmillió euró folyik el például furcsa afrikai és közel-keleti projektekre. A lap leszögezi, a támogatások jelentős része valóban érthetőnek és fontosnak tűnik, de ezek mellett szép számmal sorakoznak olyanok is, amelyeknek célját sokadik olvasásra is nehéz felfogni. A sorozat első részében a világszerte megfigyelhető nagyon furcsa célú pénzmozgásokat, a másodikban pedig az Ukrajnába juttatott támogatásokat vették górcső alá. Majd az utolsó részben a hazánkban tevékenykedő civil szervezeteknek juttatott összegeknek járt utána a lap.

Ezt mutatja Magyarországról a nagy uniós NGO-lista

A Patrióták Európáért frakció honlapjára töltötte fel a több mint 37 ezer szerződést, amelyek jelentős részét már vagy egészében, vagy még csak részben hívták le a kedvezményezett NGO-k, azaz nem kormányzati szervezetek. Ezek a civil tömörülések meglehetősen sokszínű témákra igényeltek és kaptak is pénzt a vizsgált 2019 és 2023 közötti időszakban. Bár sokuk neve mellett még nulla áll az eljuttatott összegnél, mivel a legtöbb projekt 2027-ig fut, így könnyen elképzelhető, hogy a további pénzlehívás csak idő kérdése.

Az eurómilliókból pedig jócskán jutott Magyarországra is, az itteni civil szervezeteknek. A szerződések között több mint hatszáz van, amely magyarországi NGO-kkal kapcsolatos. A teljes Magyarországra juttatott összeg 2019 óta 353 millió eurót, azaz csaknem 140 milliárd forintot tesz ki.

A lista szerint a legnagyobb és legtöbb támogatási összeget a Tempus Közalapítvány nyerte el, ám ez nem meglepő, hiszen a Kulturális és Innovációs Minisztérium felügyelete alatt álló TKA bonyolítja le a nemzetközi oktatási- és ösztöndíjprogramokat, illetve segítik az európai uniós integráció jelentette lehetőségek kiaknázását a hazai oktatási intézményeknek.

Szintén érthető a listán előkelő szerepet betöltő Baptista Szeretetszolgálat megtámogatása is, hiszen számos rendkívül fontos segélyakció is a nevükhöz fűződik. Rajtuk kívül még a nagyobb összeggel megtámogatott szervezetek közé különböző természetvédelmi egyesületek, NGO-k kerültek fel. Az érdekességek nem is itt, hanem inkább a kisebb összegeknél érhető tetten.

Itthon is bőven jutott elfogadásra

A sorozat első részéből kiindulva ugyanakkor nem meglepő, hogy magyarországi támogatások egy része szintén LMBTQ-tematikához kapcsolódik. A Nius.de című lap is azt emelte ki, hogy az Európai Unió 250 ezer euróval (98 millió forinttal) támogatja meg az OpenDoors nevű projektet, amely inkluzív és teljes körű egészségügyi ellátást biztosít az LMBTQ-embereknek. Ezt az összeget – pontosabban abból eddig 63 ezer eurót (25 millió forintot) a Háttér Társaság nevű NGO kapta, amely több projekttel is sikeresen pályázott.

A melegek munkahelyi elfogadásának erősítésére 73 ezer eurót (29 millió forintot), míg ugyanerre a transz, interszex és nonbináris egyének esetében 48 ezer eurót (19 millió forintot) kaptak, a meleg gyerekek „erősítésére” pedig nagyjából ugyanennyit fordíthatnak.

Már rögtön a lista elején bele lehet futni az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület nevébe is, amely 31 ezer eurót (12,2 millió forintot) kapott eddig a tevékenységére. A Szivárvány Misszió több projektre is kapott pénzt, összesen 14 millió forintnyi eurót.

A konkrétan a meleg roma fiatalokat célzó projektet pedig 21 ezer euróval (8,3 millió forinttal) támogatta meg az Európai Unió. Összesen tehát magyarországi LMBTQ-ügyekre csaknem félmillió eurót, több mint 180 millió forintot költött az EU.

Az ellenzéki médiának és NGO-knak is csurrant-cseppent

Az ellenzéki médiából a Lakmusz tényellenőrző portál, pontosabban a Mérték Médiaelemző Műhely is kapott 163 ezer eurót (64,5 millió forintot) idén nyárig.

A Transparency International szintén nem szűkölködhet, hiszen csak az unióból a lista szerint több körben is kaptak szép összegben támogatásokat, összesen négy tételt találtunk, amelyek alapján nagyjából 270 ezer euró (106 millió forint) érkezett a szervezet számlájára.

Ennél is jobban járt a magyar kormányt rendszeresen bíráló Magyar Helsinki Bizottság, amely a lista alapján kilenc tételben összesen mintegy 600 ezer eurót (237 millió forintot) kapott. Igaz, a Magyar Nemzet szerint más projektekből még több folyt be hozzájuk. Az Amnesty International Magyarország pedig nagyságrendileg 150 millió forintot kapott különböző projektekre.

Érdekesség, de Ukrajnába egyébként több magyarországi civil szervezeten is megy támogatás, viszont találtunk egyet fordítva is. Egy ukrán NGO 42 ezer eurót (16,6 millió forintot) kapott fiatal kárpátaljai magyar vállalkozók megsegítésére.

 

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)