Pesti Srácok

Csak úgy dőltek az uniós pénzek az LMBTQ-s NGO-knak

Csak úgy dőltek az uniós pénzek az LMBTQ-s NGO-knak
Fotó: José Manuel Vidal

A korábban nyilvánosságra került uniós NGO-lista megmutatta, hogy az Európai Unió mennyi pénzt is költ olyan területek támogatására, amelyek a polgárok többségének a szemével nézve csupán pénz kidobásnak minősülnek. A Mandiner pedig összeszedte, hogy melyek is ezek a területek.

Iszonyatos pénzeket, több milliárd eurót költ látszólag teljesen felesleges dolgokra, vagy a kontinensről nézve érthetetlen területekre az Európai Unió. Az uniós NGO-lista szerint a különböző szervezeteken keresztül sok százmillió euró folyik el például furcsa afrikai és közel-keleti projektekre. A lap leszögezi, a támogatások jelentős része valóban érthetőnek és fontosnak tűnik, de ezek mellett szép számmal sorakoznak olyanok is, amelyeknek célját sokadik olvasásra is nehéz felfogni. A sorozat első részében a világszerte megfigyelhető nagyon furcsa célú pénzmozgásokat, a másodikban pedig az Ukrajnába juttatott támogatásokat vették górcső alá. Majd az utolsó részben a hazánkban tevékenykedő civil szervezeteknek juttatott összegeknek járt utána a lap.

Ezt mutatja Magyarországról a nagy uniós NGO-lista

A Patrióták Európáért frakció honlapjára töltötte fel a több mint 37 ezer szerződést, amelyek jelentős részét már vagy egészében, vagy még csak részben hívták le a kedvezményezett NGO-k, azaz nem kormányzati szervezetek. Ezek a civil tömörülések meglehetősen sokszínű témákra igényeltek és kaptak is pénzt a vizsgált 2019 és 2023 közötti időszakban. Bár sokuk neve mellett még nulla áll az eljuttatott összegnél, mivel a legtöbb projekt 2027-ig fut, így könnyen elképzelhető, hogy a további pénzlehívás csak idő kérdése.

Az eurómilliókból pedig jócskán jutott Magyarországra is, az itteni civil szervezeteknek. A szerződések között több mint hatszáz van, amely magyarországi NGO-kkal kapcsolatos. A teljes Magyarországra juttatott összeg 2019 óta 353 millió eurót, azaz csaknem 140 milliárd forintot tesz ki.

A lista szerint a legnagyobb és legtöbb támogatási összeget a Tempus Közalapítvány nyerte el, ám ez nem meglepő, hiszen a Kulturális és Innovációs Minisztérium felügyelete alatt álló TKA bonyolítja le a nemzetközi oktatási- és ösztöndíjprogramokat, illetve segítik az európai uniós integráció jelentette lehetőségek kiaknázását a hazai oktatási intézményeknek.

Szintén érthető a listán előkelő szerepet betöltő Baptista Szeretetszolgálat megtámogatása is, hiszen számos rendkívül fontos segélyakció is a nevükhöz fűződik. Rajtuk kívül még a nagyobb összeggel megtámogatott szervezetek közé különböző természetvédelmi egyesületek, NGO-k kerültek fel. Az érdekességek nem is itt, hanem inkább a kisebb összegeknél érhető tetten.

Itthon is bőven jutott elfogadásra

A sorozat első részéből kiindulva ugyanakkor nem meglepő, hogy magyarországi támogatások egy része szintén LMBTQ-tematikához kapcsolódik. A Nius.de című lap is azt emelte ki, hogy az Európai Unió 250 ezer euróval (98 millió forinttal) támogatja meg az OpenDoors nevű projektet, amely inkluzív és teljes körű egészségügyi ellátást biztosít az LMBTQ-embereknek. Ezt az összeget – pontosabban abból eddig 63 ezer eurót (25 millió forintot) a Háttér Társaság nevű NGO kapta, amely több projekttel is sikeresen pályázott.

A melegek munkahelyi elfogadásának erősítésére 73 ezer eurót (29 millió forintot), míg ugyanerre a transz, interszex és nonbináris egyének esetében 48 ezer eurót (19 millió forintot) kaptak, a meleg gyerekek „erősítésére” pedig nagyjából ugyanennyit fordíthatnak.

Már rögtön a lista elején bele lehet futni az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület nevébe is, amely 31 ezer eurót (12,2 millió forintot) kapott eddig a tevékenységére. A Szivárvány Misszió több projektre is kapott pénzt, összesen 14 millió forintnyi eurót.

A konkrétan a meleg roma fiatalokat célzó projektet pedig 21 ezer euróval (8,3 millió forinttal) támogatta meg az Európai Unió. Összesen tehát magyarországi LMBTQ-ügyekre csaknem félmillió eurót, több mint 180 millió forintot költött az EU.

Az ellenzéki médiának és NGO-knak is csurrant-cseppent

Az ellenzéki médiából a Lakmusz tényellenőrző portál, pontosabban a Mérték Médiaelemző Műhely is kapott 163 ezer eurót (64,5 millió forintot) idén nyárig.

A Transparency International szintén nem szűkölködhet, hiszen csak az unióból a lista szerint több körben is kaptak szép összegben támogatásokat, összesen négy tételt találtunk, amelyek alapján nagyjából 270 ezer euró (106 millió forint) érkezett a szervezet számlájára.

Ennél is jobban járt a magyar kormányt rendszeresen bíráló Magyar Helsinki Bizottság, amely a lista alapján kilenc tételben összesen mintegy 600 ezer eurót (237 millió forintot) kapott. Igaz, a Magyar Nemzet szerint más projektekből még több folyt be hozzájuk. Az Amnesty International Magyarország pedig nagyságrendileg 150 millió forintot kapott különböző projektekre.

Érdekesség, de Ukrajnába egyébként több magyarországi civil szervezeten is megy támogatás, viszont találtunk egyet fordítva is. Egy ukrán NGO 42 ezer eurót (16,6 millió forintot) kapott fiatal kárpátaljai magyar vállalkozók megsegítésére.

 

Ajánljuk még

A Bölcsészkapitány angol fordulatokból olvasta ki az orosz szálat a bombás üzenetben – Kószáló Ladikpisztoly S01E06

Ps TV január 27.
A nagy felismerések és a nagy drámák hetén vagyunk túl. Zelenszkij Davosban ráébredt, hogy őt átverték a nyugatiak, Ukrajna sosem lesz a NATO tagja és a győzelem-elméleteire is csak addig bólogattak, amíg nem kerültek azok semmibe. Nálunk meg az egész ország drámatagos lett, hiszen a gyerekeknek nem kellett matekból röpdogát írniuk egy internetbetyár miatt. A legmókásabb epizódot az Index szállította: megszólítottak egy nyelvészt, aki szerint biztos hogy magyar ember írta oroszból a bénán lefordított anglicizmusoktól hemzsegő levelet. Nyelvészbölcsészen ennyit még sosem röhögtünk.

Az Akta – A fizetési meghagyás a lakásmaffia legújabb módszere?

Ps TV 2023 szeptember 28.
Váratlan, nehéz élethelyzetbe került emberek és családok egy részben hivatalos, törvényes eljárásban, közjegyzők közreműködésével veszíthetik el mindenüket és kerülhetnek utcára néhány év alatt, akár egyetlen családtag pár százezer forintos tartozása miatt. Fizetési meghagyás – ez a kulcsszó, ahogy a károsultak mondják, az ingatlanmaffia legújabb módszere. Tippadók, végrehajtók, közjegyzők és úgynevezett árverési vevők zsíros üzletéről rántjuk le a leplet, amit jószerével csak törvénymódosítás tudna megfékezni. Az Aktában három ember, három család drámáját meséljük el, akik közül ketten már elveszítették az ingatlanukat, és bemutatjuk a módszert, amivel minimális befektetéssel több tízmilliós ingatlanokat tudnak lehúzni a nem eléggé dörzsölt áldozatokról, gyakorlatilag büntetlenül.