Pesti Srácok

Bakondi György: fontos volt lezárni a határt az illegális migránsok előtt

Bakondi György: fontos volt lezárni a határt az illegális migránsok előtt

Magyarország fontos döntést hozott tíz évvel ezelőtt, amikor lezárta határát az illegális bevándorlók előtt, és ma már több európai uniós államban látható, hogy a korábbitól eltérően kezelik a migrációs helyzetet - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna Ma este című műsorában szombaton.

Bakondi György felidézte, hogy 2015-ben 400 ezer ismeretlen személyazonosságú, többnyire fiatal férfi hatolt be Magyarország területére okmányok nélkül, szervezetten, bűnözők irányításával. Amikor a magyar kormány szembesült a helyzettel, döntést kellett hoznia: engedi a Nyugat-Európa felé tartó illegális migrációt, vagy megőrzi az ország szuverenitását, a magyar emberek mindennapjainak békéjét, a közbiztonságot, és megakadályozza az illegális behatolásokat - tette hozzá.

Utalt rá, megkérdezték az embereket, és a magyarok 83 százaléka pártpolitikai hovatartozástól függetlenül úgy foglalt állást, ne engedjék be az illegális migránsokat. Ennek eredményeként jött létre az őrzött műszaki akadályrendszer a déli határszakaszon, valamint a jogi határzár, amely lehetővé tette az elfogott határsértők visszairányítását. Ez a megoldás egy rendkívül erős politikai támadást indított ellenünk, elsősorban a Soros-szervezetek részéről - jegyezte meg a főtanácsadó, hozzáfűzve, Magyarországot eleinte elsősorban a médián keresztül, majd kötelezettségszegési eljárásokkal próbálták rászorítani az érkezők beengedésére, és arra, hogy magyar területen bírálják el a menekültkérelmüket, de mivel látható volt, ez hova vezet, nem engedett a nyomásnak.

Bakondi György kiemelte, az elmúlt 10 évben több mint 1,1 millióan kíséreltek meg átjutni a határon, ennyivel kevesebben jutottak be Nyugat-Európába, vagyis a kerítés már egy évtizede nemcsak a magyar emberek, hanem az unió polgárainak biztonságát is oltalmazza - mutatott rá.

A főtanácsadó ezzel összefüggésben megjegyezte: a lengyel-fehérorosz határon acélkerítés épül, és az Európai Bizottság elnöke két héttel ezelőtt Lengyelországban tett látogatásán kijelentette, a külső határokat rendkívüli módon meg kell erősíteni, ezért jelentősen növelik az azok védelmére fordítandó összeget a következő hétéves költségvetési ciklusban, azt azonban nem tette hozzá, hogy a magyar határ kivételével.

Ez a kettős mérce tipikus példája, azt jelzi, hogy a máshol épült kerítések támogatottak, oltalmazzák az uniót, míg a magyar, amelyik ugyanezt a funkciót tölti be, nem jó - közölte.

Bakondi Gyögy kitért rá, Brüsszel szemszögéből a magyar megoldások általában nem jók, mert a diktátumokat a magyar kormány nemzeti megfontolások alapján nem teszi magáévá, ezért továbbra is komoly politikai támadásoknak vagyunk kitéve, a főtanácsadó biztos benne, ez kitart a jövő évi választásokig. Mindent megtesznek, hogy az európai elgondolásokhoz, a bizottság furcsa és hibás elképzeléseihez jobban igazodó, a nemzeti érdekeket feladó pártok kerüljenek kormányra - jelentette ki.

A főtanácsadó szólt arról is, hogy a Nyugat-Európában az illegális migránsok liberális megfontolásokból korlátlanná vált befogadása kiváltotta a lakosság ellenérzését. No-go zónák alakultak ki, a közbiztonság jelentősen romlott, a nők elleni erőszakos cselekmények gyakoribbá váltak, az ellátórendszerben aránytalanságok jelentkeztek, emellett megjelent a nyílt, erőszakos antiszemitizmus, amelyre 1945 óta nem volt példa Európában - sorolta.

Komoly feszültségekkel terhes Nyugat-Európa és a migrációs paktummal ezeket a feszültségeket szeretnék szétosztani azokban az országokban, ahol az jelenleg nincs jelen, és ezt mi nem akarjuk - mondta Bakondi György.

A főtanácsadó közölte, az, hogy a patrióta pártcsalád frakciója jelen van az Európai Parlamentben, jelzi, nemcsak a nemzeti választásokon, hanem az európai uniós választásokon is előretörnek azon pártok, amelyeknek programjában a migrációs helyzet másfajta kezelése szerepel, mint amit korábban, 2015 óta folytattak.

Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy a sok negatívum hatására a nemzeti keretek között változások vannak az illegális migráció tekintetében. Példaként említette, hogy Németország visszaállította a belső határellenőrzést, Görögországban pedig 10 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen jogszabályokat fogadtak el, amelyek mentén felfüggesztették az Afrikából érkezettek menekültkérelmének elbírálását, a bevándorlók lábára mozgásérzékelőt tesznek, zárt táborokban tartják és visszairányítják őket.

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.