Lengyelország frontállam, ezért szüksége van a második világháborús német kártérítésre
Fotó: Leszek Szymanski
Lengyelország a NATO keleti szárnyának legfontosabb állama, frontállam, ezért szüksége van rendezett kapcsolatokra Németországgal és a második világháborús német kártérítésre is - jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök hétfőn a háború kitörésének 86. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. Nawrocki ezzel egyértelműen jelezte, hogy ő sem hajlandó lemondani Lengyelország Németországgal szemben támasztott jóvátételi igényeinek teljesítéséről.
Lengyelország államfője hétfő hajnalban a hitleri Németország által 1939. szeptember 1-jén megtámadott, a második világháború első európai ütközete helyszíneként számon tartott, Gdansk melletti Westerplatte-félszigeten rendezett ceremónián szólalt fel.
Nawrocki Lengyelország elnökeként követeli a német állam által fizetendő jóvátétel kérdésének rendezését
Beszédében Karol Nawrocki hangsúlyozta, hogy "a feltámadó orosz nagybirodalmi törekvések korában" fejleszteni kell a lengyel hadsereget, és erős szövetségeket kell építeni. Egyúttal Lengyelországnak "mint a NATO keleti szárnya legfontosabb államának szüksége van igazságosságra, igazságra és rendezett kapcsolatokra Németországgal" - tette hozzá.
A jó kapcsolatok érdekében "végre rendezni kell a német állam által fizetendő jóvátétel kérdését" - jelentette ki Nawrocki, aláhúzva: ezt ő "Lengyelország elnökeként, a közjó érdekében egyértelműen követeli".
Az ünnepségen részt vevő Donald Tusk miniszterelnökhöz fordulva az elnök azt szorgalmazta, hogy a témát a kormány is vesse fel a nemzetközi tárgyalásokon.
A Pis kormányzásától kiemelt téma a lengyel jóvátételi igény teljesítése
A második világháborús német jóvátétel az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány idején vált a lengyel-német kapcsolatok egyik fontos témájává. Az akkori kormány egy jelentésében 6,2 ezer milliárd zlotyra (576 ezer milliárd forintra) becsülte a kár összegét.
Jóvátételi igényei kapcsán Varsó 2022 őszén küldött diplomáciai jegyzéket Berlinnek. A jóvátétel szükségességét hangsúlyozta folyamatosan Andrzej Duda előző elnök is. Berlin azonban visszautasította a jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó lengyel kérést. Donald Tusk jelenlegi lengyel kormányfő tavaly februárban úgy ítélte meg: "formális, jogi, nemzetközi szempontok szerint a jóvátétel ügye sok évvel ezelőtt lezárult, az erkölcsi, pénzügyi, anyagi elégtételre viszont soha nem került sor".
Az augusztus elején államfői posztra beiktatott Nawrocki az elnökválasztási kampányban márciusban kijelentette: ha megválasztják elnöknek, akkor visszatér a kártérítési követeléshez.
Donald Tusk hétfőn a Westerplattén aláhúzta: a lengyeleknek meg kell érteniük, hogy ma "ki az ellenség és ki a szövetséges", honnan éri őket jelenleg fenyegetés, és kivel kell szövetséget fenntartani Lengyelország és a nyugati civilizáció védelmében. Az utóbbival összefüggésben Tusk "az egyesült Európát" és a NATO-t említette.
