Pesti Srácok

A nyugat-európai országok szinte "fürdenek" az orosz LNG-ben

A nyugat-európai országok szinte "fürdenek" az orosz LNG-ben
Fotó: Vincenzo Livieri

Bár Magyarországot és Szlovákiát folyamatos ostorcsapásokkal sújtják, amiért a két állam egyelőre nem hajlandó leválni az orosz energiáról, addig a nyugat-európai államok nemhogy nem mondtak le arról, hanem még növelték is az orosz energiaimportot. Az Európai Bizottság (EB) pedig nem tesz semmit, hanem csöndben "tűri" az orosz LNG behozatalát.

Az EB azon célkitűzése, hogy minden uniós tagállam 2027-ig szabaduljon meg az orosz energiafüggőségtől, elsősorban Magyarországot és Szlovákiát célozza meg, amely államok ugyanakkor közölték, hogy földrajzi adottságuk miatt nem képesek leválni az orosz energiáról. Azonban, ahogy arról már korábban is írtunk a nyugat-európai államok mindenféle korlátozás és szankció nélkül importálhatnak orosz LNG-t az energiaszükségletük kielégítésére. Hogy mit tesz a EB? Semmit. Sem az bizottság, sem az ukránok oldaláról nem fogalmazódik meg olyan állítás, hogy ezzel a nyugati államok finanszíroznák az orosz hadigépezetet, mert az - ahogy azt a gyakorlatban látjuk - csak a magyarokra és a szlovákokra érvényes. A Greenpeace a legújabb jelentésében viszont újra rámutatott a problémára, vagyis arra, hogy egyes európai országok euró milliárdokat fizetnek a szóban forgó orosz energiáért. De mennyi is az annyi?

LNG, VON DER LEYEN, Ursula; ZELENSZKIJ, Volodimir
Ursula von der Leyent, az EB elnöke csak örülni tud a Barátság kőolajvezeték elleni ukrán támadásoknak, de a nyugat.európaiak orosz LNG-importját nem szabad bántani. 
Fotó: Andrew Medichini

Az EB szemet huny az orosz LNG importja felett

A három nyugat-európai ország - Franciaország, Belgium és Spanyolország - 2022 és 2025 júniusa között összesen 34,3 milliárd eurót fizetett az orosz cseppfolyósított földgázért (LNG), miközben Ukrajna támogatására mindössze 21,2 milliárdot fordított – derül ki a Greenpeace jelentéséből. Vagyis, ez a három országaz EU legnagyobb orosz LNG-importőreiként  - brüsszeli nyelven szólva -  sokkal inkább finanszírozzák az oroszok háborús erőfeszítéseit, mint Ukrajnáét. Az adatok nyilvánvalóak, az uniós tisztségviselők és politikusok azonban mégsem emelik fel a szavukat ellene, inkább hagyják, hogy Magyarország és Szlovákia fekete bárányként vigye el "showt", vagyis terelje el a figyelmet  az EB kettős mércéjéről. 

A Euobserver azt is megállapítja, hogy a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háborút követően még növekedett is az orosz LNG importja. Ugyanis az adatok szerint 

2025 első felében az Európai Unió összesen 12,8 milliárd köbméter orosz LNG-t vásárolt, ami 67 százalékkal több, mint a 2021 első felében mért mennyiség, azaz még az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió előtti időszakhoz képest is növekedés figyelhető meg.

A Greenpeace számításai szerint a fő európai beszállító, a Jamal LNG 2022 és 2024 között 34 milliárd eurós bevételnövekedést könyvelhetett el, amelyből 8 milliárd euró adóbevételhez jutott az orosz állam. 

A orosz LNG importjának növekedése ellenére sem sújtja az EB furkósbotja ezeket az államokat, pedig a jelentés arra is rávilágít, hogy ebből az összegből Moszkva akár 270 ezer iráni gyártmányú Shahed drónt is vásárolhatott volna. Az ilyen eszközökből pedig 2025 márciusában hetente mintegy ezret vetettek be Ukrajna ellen.

Noha az EU egyre inkább az amerikai LNG irányába fordul: míg 2021-ben az import 28 százaléka származott az Egyesült Államokból, 2024-re ez az arány 45 százalékra emelkedett. Ugyanakkor a szervezet szerint nem kellene egy újabb függőség csapdájába esni. 

Az információk birtokában kijelenthetjük, hogy a nyugat-európai orosz energiafüggőség megvan, azonban von der Leyen és csipetcsapatának csak Magyarország és Szlovákia orosz energiaimportja bántja a szemét, és ennek szétzúzására pedig boldogan adja hozzájárulását a Barátság kőolajvezeték elleni támadásokhoz annak jegyében, hogy az segít leszoktatni a két államot a "káros szokásukról". 
 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.