Pesti Srácok

Szijjártó: nem üzent az amerikai elnök Magyarországnak az orosz kőolajvásárlások ügyében

Szijjártó: nem üzent az amerikai elnök Magyarországnak az orosz kőolajvásárlások ügyében

A sajtóban terjedő hírekkel ellentétben nem üzent Donald Trump amerikai elnök Magyarországnak az orosz kőolajvásárlások beszüntetésének ügyében, még közel hasonló üzenet sem volt - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A minisztérium tájékoztatása szerint a tárcavezető a Harcosok Órája című műsorban kifejtette, hogy a sajtóban terjedő hírekkel ellentétben Donald Trump amerikai elnök nem szólította fel Magyarországot arra, hogy szüntesse be az orosz kőolaj vásárlását. 

Természetesen nem volt ilyen üzenet, még közel hasonló sem. Ugye arról van szó, hogy Európában a háborúpárti brüsszelita politikusok megpróbálják az utolsó energia együttműködési szálakat is elvágni Európa és Oroszország között. Ugye ennek legfőbb vesztese Európa. Európa gazdaságilag elkezdett gyengülni, aminek az egyik fő oka az, hogy az utóbbi években az európai gazdasági növekedés modelljét kinyírták

– figyelmeztetett. Szijjártó Péter kiemelte, hogy két csoportja van az európai államoknak: az egyikbe azok tartoznak, akik gyalázzák az oroszokat és azokat is, akik tőlük kőolajat vesznek, miközben titokban, ázsiai közvetítőkön keresztül maguk is ugyanezt teszik, míg a másikba Magyarország és Szlovákia tartozik, akik nyíltan, nem titokban, az infrastruktúra által meghatározottan módon veszik az orosz kőolajat.

Ennek kapcsán a miniszter rámutatott, hogy Magyarországra két kőolajvezeték jön be, az egyik Oroszország, a másik Horvátország felől, utóbbinak azonban kisebb a kapacitása, mint hazánk és Szlovákia együttes igénye, azaz egyedül azzal fizikailag nem lenne lehetséges a két ország ellátása.

Tehát Magyarország az infrastruktúrából, a fizikai valóságból fakadóan csak akkor tud biztonságosan üzemelni energia szempontjából, hogyha a Barátság kőolajvezeték működik. A Horvátországból érkező vezeték remek kiegészítő vezeték, de önmagában nem képes ellátni Magyarországot és Szlovákiát – jegyezte meg.

Szerintem sem politikai, sem morális, sem jogi elv nem vonultatható fel, ami alapján jogos vagy elfogadható lenne két ország háborújának vesztesévé tenni egy harmadik országot

– tette hozzá.

Szijjártó Péter érintette azt az előző napi hírt is, amelynek értelmében az ukrán hadsereg megint lőtte a Barátság kőolajvezetéket, ez azonban szavai szerint nem volt igaz, ugyanis a támadás mindössze egy úgynevezett termékvezeték ellen irányult Oroszország és Fehéroroszország között.

A tárcavezető beszélt az Oroszországgal szembeni szankciók esetleges további amerikai szigorításáról, és hazánk szempontjából rossz hírnek nevezett minden olyan lépést, amely a háborús eszkaláció irányába mutat, és jó hírnek minden olyat, amely a béke irányába mutat, és úgy vélekedett, hogy sajnos az előbbiekből volt több az utóbbi napokban.

Sérelmezte, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottsága elnöke a napokban arról nyilatkozott, hogy a közösség békefenntartók bevetését tervezi Ukrajnában, miközben ő továbbra sem egy Európai Egyesült Államok vezetője, így közös hadsereg sem létezik, amelyet kénye-kedve szerint küldözgethet ide meg oda.

Ugye von der Leyen energiavásárlásokat ígér az amerikai elnöknek, miközben az Európai Bizottság nem tud energiát venni, beruházásokat ígér az amerikai elnöknek, miközben az Európai Bizottság nem tud beruházásokat végrehajtani, katonákat ígér, miközben az Európai Uniónak nincs hadserege, tehát teljes ilyen, hogy is mondjam, birodalmi agymenése van von der Leyen asszonynak, és ez nagyon káros Európára nézve

– sorolta.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna felvételével behoznák a háborút az Európai Unióba, márpedig Magyarország ezt határozottan ellenzi.

Ha egy brüsszeli bábkormányt ültetnek mondjuk jövőre Budapestre, akkor az nyilván belemenne egy ilyen tervbe, belemenne abba, hogy Ukrajnát be kell hozni az Európai Unióba, belemenne abba, hogy katonákat kell küldeni, köztük magyarokat is Ukrajnába, belemenne abba, hogy Magyarországot is szépen belevigyék a háborúba. Ha mi kormányzunk, ez nyilvánvalóan lehetetlen

– jelentette ki.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy az európai országokat és Magyarországot is minden létező eszközzel próbálják már évek óta belerángatni ebbe a háborúra.

Ezért nagyon fontos, hogy milyen kimenetele lesz jövőre a parlamenti választásnak, mert mi itt vagyunk Ukrajna szomszédságában. Ha a kérdés, hogy kit a legegyszerűbb belerángatni egy háborúba, akkor nyilván a földrajzi közelség ott számít, s ezért nekünk folyamatosan küzdenünk kell az ellen, hogy minket belerángassanak a háborúba

– összegezte gondolatait a miniszter.

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.