Pesti Srácok

Elhunyt György Péter esztéta

Elhunyt György Péter esztéta

Elhunyt György Péter író, az MTA doktora, médiakutató, esztéta, az ELTE oktatója. György Péter kutatási területe a 20–21. századi magyar művészettörténet, különösen az avantgárd volt.

György Péter 1954-ben született. Kutatási területe a 20–21. századi magyar művészettörténet – különös tekintettel az avantgárdra –, a kortárs művészet elmélete és gyakorlata, illetve az új média kulturális összefüggései voltak – írja a Papageno. 

György
György Péter esztéta.

György Péter szakmai pályája

Magyar-történelem-esztétika szakon végzett az ELTE-n. Szakdolgozata a magyar avantgarde történetének egy részét dolgozta fel, ezt a témát érintette később disszertációja is. Első monográfiájának témája az Európai Iskola, amelyet Pataki Gáborral közösen adott ki. Megjelentek művei a kortárs amerikai, európai és magyar avantgarde mozgalmakról. 1989 után részt vett az ELTE BTK média szak alapításában, illetve tanított a New York-i New School for Social Researchben. Nemzetközi konferenciák rendszeres résztvevője volt. DSc dolgozata a múzeumelmélet filozófiai kérdéseivel foglalkozott, 2005 óta az MTA doktora, 2006-ban habilitált az ELTE-n (filozófiai tudományok). Az elmúlt években több tanulmányt és könyvet írt múzeumokkal kapcsolatban, műveinek egy része idegen nyelven is megjelent. 2016 tavaszán látott napvilágot Az ismeretlen nyelv – A hatalom színrevitele című kötete.

Az elmúlt évtizedek során folyamatosan részt vett a média és kommunikáció szakok magyar felsőoktatási kurrikulumának kidolgozásában, illetve a kurrikulumok adaptálásában, a BA/MA/PhD rendszerbe való beillesztésében. Ennek a folyamatnak részeként jött létre a Filozófia Doktori iskolán belül a Film-, média-, és kultúraelméleti doktori program, melynek a kezdtetek óta a vezetője volt.

Részt vett konferenciákon a New York Universityn, Manchesterben, Londonban, Dortmundban, Edinburghben, Koppenhágában, Párizsban, Moszkvában, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Ljubljanaban, Koperben és Pozsonyban – olvasható a cikkben.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.