Brüsszel karbonadó-tervei: magyar háztartások terhei nőhetnek, a Tisza Párt támogatja
Magyar Péter ideges, de a brüsszeli tartótisztek kihúzták már a slamasztikából, meg is hálálja azt.
A Századvég friss kutatása szerint a magyarok 73-75 százaléka elutasítja az EU karbonadó-terveit. A Tisza Párt EP-képviselői ugyanakkor támogatták a Brüsszel javaslatát, ellentétben a választóik többségével.
Az Európai Unió klímapolitikája újabb fordulatot vett: novemberben elfogadott rendelet kiterjeszti a kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS2) a lakossági fűtésre, közlekedésre és mezőgazdaságra, ami benzinár-emelkedést és rezsiszámlák négyszörösére duzzasztását hozhatja Magyarországon. A Századvég friss kutatása szerint a magyarok 73-75 százaléka elutasítja az intézkedést, miközben a Tisza Párt EP-képviselői támogatták Brüsszel karbonadó javaslatát, ellentétben a választóik többségével.
Brüsszel karbonadó tervének hatásai
Az Európai Parlament november 13-án szavazta meg a "Fit for 55" csomag részeként a kibocsátáscsökkentési rendeletet, amely az ETS2-t 2028-tól alkalmazza a háztartásokra és kisvállalkozásokra. A rendszer lényege, hogy
tonnánkénti szén-dioxid-kibocsátás után fizetendő engedélyek ára (jelenleg 45 euró/tonna felső határig) növelné az üzemanyag- és fűtőanyagárakat. Magyarországon ez literenkénti 872-886 forintos benzin- és gázolajárat jelenthet a bevezetés évében, a lakossági áram- és gázdíjak pedig a jelenlegi négyszeresére emelkedhetnek, átlagosan 575 ezer forintos éves többletterhet róna egy háztartásra
– becsli a Századvég Alapítvány elemzése.
A brüsszeli indoklás szerint az ETS2 elhanyagolható emissziócsökkentéssel járna (globálisan 0,02 százalékos hatás), de bevételi forrást biztosítana az uniós klímacélokhoz, beleértve a Szociális Klímavédelmi Alapot (87 milliárd euró), amely a sebezhető háztartásokat hivatott támogatni. Kritikusok – köztük magyar kormányközeli elemzések – szerint azonban a rendszer elsősorban fiskális eszköz, amely az Ukrajna-segélyek miatti uniós költségvetési hiányt hivatott pótolni, miközben Magyarország rezsicsökkentési modelljét aláássa.
1. A magyarok elutasítják: A Századvég 2025 decemberi felmérése (1000 fős reprezentatív minta) szerint a lakosság 73 százaléka ellenzi a lakossági karbonadót, 75 százalék a mezőgazdaságira vonatkozó részt. Pártokon átívelő konszenzus: még a Tisza Párt szimpatizánsainak 52-53 százaléka sem támogatja, szemben a Fidesz-KDNP körében mért 98 százalékos elutasítással.
A Tisza Párt európai parlamenti képviselői a novemberi szavazáson támogatták a rendeletet, noha a pártprogramjuk nem részletezi egyértelműen a klímaadókat. A Századvég szerint ez ellentétes Magyarország érdekeivel, hiszen a gazdák és autósok terheit növelné. A válaszadók 60 százaléka elfogadhatatlannak tartja a Tisza brüsszeli kiállását: a Fidesz-táborban 98 százalék, a Tisza-szimpatizánsoknál viszont 54 százalék pozitívan értékeli.
2. Gazdasági hatások: A karbonadó bevezetése után a benzinár 870 forint fölé, a gáz- és áramdíjak négyszeresére ugorhatnának, ami évi 575 ezer forintos pluszkiadást jelentene átlagos magyar háztartásnak. A Századvég kalkulációja szerint ez elsősorban a középosztályt és vidékieket érinti, miközben a Szociális Klímavédelmi Alap támogatása bizonytalan.
Magyarország esetében a rendelet ütközik a nemzeti rezsipolitikával:
a Fidesz-kormány szerint a brüsszeli adó felülírná a 2022 óta érvényes árstopot, növelve az inflációt és a szegénységet.
A Tisza Párt energia-szakértője, Holoda Attila korábban "átverésnek" nevezte a rezsicsökkentést, hangsúlyozva a piaci árak fontosságát, ami összhangban áll a brüsszeli "szennyező fizet" elvvel. Az ellenzéki párt azonban cáfolja a megszorításvádakat, adócsökkentést ígérve, de a karbonadó-támogatás vitát gerjeszt szimpatizánsai körében.
3. Pártpolitikai ellentmondás: A Tisza Párt szimpatizánsainak fele elutasítja a karbonadót, mégis 54 százalékuk elfogadja a párt brüsszeli támogatását – derül ki a Századvég bontásából. Ez árnyalja a közvélemény-kutatást: míg a Fidesz-KDNP-ben 98 százalékos az elutasítás, a Tisza-táborban belső feszültség érezhető a klímapolitika miatt.
A kutatás szerint a magyarok többsége (60 százalék) pártpolitikai szempontból is kritizálja a Tiszát a támogatásért, ami gyengítheti a 2026-os választási esélyeit. Brüsszelben az ETS2-t a 2040-es 85-90 százalékos kibocsátáscsökkentési célok részeként népszerűsítik, de Kelet-Európában, így Magyarországon is, szociális feszültségeket szül. A Századvég elemzői szerint a konszenzusos elutasítás erősítheti a nemzeti szuverenitás-vitát az EU-ban.
A rendelet véglegesítése 2026-ra várható, de a tagállamok – köztük Magyarország – már most lobbiznak enyhítésekért. A Tisza Párt közleménye szerint a klímacélok támogatása hosszú távon kedvezőbb, de a Századvég szerint ez figyelmen kívül hagyja a rövid távú terheket. A vita heves: miközben Brüsszel a 2050-es klímasemlegességet hirdeti, a magyarok a megélhetést féltik a karbonadó árnyékában.
(Források: Európai Parlament, Századvég Alapítvány)
