Pesti Srácok

Itt a németek legújabb beruházási terve: a több millió eurós aranymentes genderbudi!

Itt a németek legújabb beruházási terve: a több millió eurós aranymentes genderbudi!

Igaz, hogy a csőd szélén táncolnak a német a városok és Merz is bejelentette, hogy vége annak a jóléti államnak, amelyet a németek eddig ismertek, Bréma városának mégis csak telne egy olyan csuda jó budira, na persze nem aranyra, amely az adófizetőknek több millió euróba kerülne majd. A további fenntartási költségekről nem is beszélve.

Bréma városa nem hajlandó elengedni az eddig jóléti társadalom képét, és egy olyan beruházásba kezdene, amelytől nyilván minden német szíve nagyot dobbanna majd. Noha ez nem olyan arany budi lesz, mint az ukránoknál és nem is elsikkasztott pénzből valósulna meg, de a borsos árat mégis csak a német adófizetőknek kellene állnia.

budi
A brémai budi az ukránhoz képest kevésbé lesz fényűző. 

Budira fel! Lássuk, hogy mennyi is az annyi!

A nyilvános vécé helye a legfőbb bevásárlóutcában épülne meg egy millió euróért, amelyből becslések szerint 850 000 euró kell az átalakításra és a berendezésre, valamint 150 000 euró a tervezési szolgáltatásokra. De nem ez ám a végső összeg, mert a város, amely így is anyagi gondokkal küzd, még többet szán erre az elengedhetetlen beruházásra, amire egyébként a vécék terén fennálló „vészhelyzetre” van szükség!

És ha már jólét, akkor legyen kövér, mert a tervek alapján a végső összeg –  a futó költségek évi növekedése miatt – 10 millió euróba, vagyis átszámítva 3,8 milliárd forintba fog fájna a német adófizetőknek. Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy Zelenszkijék elbújhatnak e német teljesítmény és képzelet mögött! Persze, mondhatnánk, hogy az arany vécé egy lopott pénzből megvalósított és bevetélt nem termelő „magánberuházás” volt, de akkor nézzük meg, hogy a díjakból mennyi pénzt remél Bréma városa.

A várt bevétel a budi használatából évi 200 ezer euróra rúg csak, amelyet akárhogy számolunk nem fedezi sem a beruházási, sem a fenntartási költségeket, és így még a város hozamra sem számíthat belőle.

Ez aztán a „karácsonygergelyi” magaslatokat elérő tervezés! De ha ez még nem lenne elég, akkor közöljük, hogy Bréma nem ám a saját – üreske - büdzséjéből kívánja fedezni a költségeket, hanem az állam kasszájából vár ehhez a beruházáshoz támogatást! Mégpedig a szövetségi kormány infrastrukturális különalapjából .

És mivel lehet megvenni a teljesen liberálissá váló kereszténydemokratákat?

Nos, azzal, hogy ott boldog boldogtalannak lesz helye ahhoz, hogy könnyítsen magán! Mert a brémai szenátus „nemek közötti egyenlőséget biztosító felosztást” tervez, amely annyit jelent, hogy „lesznek uniszex szolgáltatások, valamint kizárólag nőknek és FLINTA-személyeknek ( a nőknek, leszbikusoknak, interszexuálisoknak, nem binárisoknak, transzneműeknak és agendereknek) szóló szolgáltatások is”. De persze azért a súlyosan fogyatékkal élőket se hagyják hátra, és számukra majd emelők állnak rendelkezésre.

És kész is vagyunk. Hiszen ha már ott woke, akkor az plusz eurókat jelent a németeknél! Karácsony Blaha Lujza téren lévő budija sem költségben, sem ideológiában a nyomába sem érhet a brémai terveknek. Persze, lehetséges, hogy a polgármester egy lehetséges kormányváltásban reménykedve már össze is ült a német város képviselőivel, hogy egyeztessen egy ilyen remek beruházásról, amelynek megvalósítása esetleg már jövő nyáron elkezdődhet. De addig is – és reméljük utána is – Budapest főpolgármesterének marad az álmodozás, Zelenszkijéknek pedig az arany vécés élet.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.