Pesti Srácok

Kell a pénz a háborúra, nyugdíjreformot akar a német kormány

Kell a pénz a háborúra, nyugdíjreformot akar a német kormány
Fotó: Alessandro Di Meo

A német nyugdíjrendszer átfogó reformját sürgette Thorsten Frei, a szövetségi kancellária vezetője, aki szerint elkerülhetetlenné vált a nyugdíjkorhatár egyéniesítése és a jóléti kiadások visszafogása.

Frei a Redaktions Netzwerk Deutschlandnek (RND) adott interjúban kifejtette, hogy különböző szakmák esetében eltérő nyugdíjkorhatárokat kellene meghatározni, és a nyugdíjba vonulást a ledolgozott járulékfizetési évekhez is kötni kellene, mivel "nem mindenki képes azonos ideig dolgozni".

Az SPD-hez közel álló közgazdász, Jens Südekum javaslatait követve a CDU-s politikus az interjúban hangsúlyozta, hogy egyes fizikai vagy pszichésen megterhelő foglalkozásokban az emberek korábban elérik a terhelhetőségük határát, míg az úgynevezett tapasztalati szakmákban jellemzően hosszabb ideig lehet dolgozni. Emellett szerinte annak is szerepet kell játszania, hogy valaki milyen életkorban lépett be a munkaerőpiacra.

Frei szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. Mivel ugyanis míg az 1960-as években átlagosan tíz évig folyósítottak nyugdíjat, és hat aktív dolgozó jutott egy nyugdíjasra, ma az ellátás időtartama meghaladja a húsz évet, miközben már csak két járulékfizető tart el egy nyugdíjast. 

Ha az állam nem lép közbe, a szociális hozzájárulások aránya a jelenlegi, nagyjából 42 százalékról 48 százalék fölé emelkedhet a következő években

 - figyelmeztetett.

A kancelláriaminiszter korábban az egészségügyi kiadások visszafogását is szükségesnek nevezte, mondván, Németországnak a világ egyik legdrágább egészségügyi rendszere van, miközben a lakosság egészségi állapota nem kiemelkedő. Frei szerint egyes szolgáltatásokat csökkenteni kell, és erősíteni kellene a háziorvosok "kapuőri" szerepét a szakorvosi ellátáshoz való hozzáférésben.

A nyugdíjrendszer átalakításának kérdésével a kormány által létrehozott nyugdíjbizottság is foglalkozik, amelynek tagjai a nyárig tesznek javaslatot a további reformlépésekre.

A reformok szükségességét más gazdasági fórumokon is hangsúlyozzák: a Zöldek Gazdasági Egyesületének (Wirtschaftsvereinigung der Grünen) elnöke, Karl Haeusgen például a dpa hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy a jelenlegi változtatások nem elegendők, a magas szociális terhek egyre inkább fékezik a beruházásokat.

Kiemelt kép: Friedrich Merz német kancellár, Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, a párt európai parlamenti frakciójának vezetője és Antonio Tajani olasz külügyminiszter (b-j) az EPP-frakció elnökségi ülése alatt tartott sajtóértekezleten a Heidelbergi Egyetemen 2025. december 12-én. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Meo

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.