Pesti Srácok

Kell a pénz a háborúra, nyugdíjreformot akar a német kormány

Kell a pénz a háborúra, nyugdíjreformot akar a német kormány
Fotó: Alessandro Di Meo

A német nyugdíjrendszer átfogó reformját sürgette Thorsten Frei, a szövetségi kancellária vezetője, aki szerint elkerülhetetlenné vált a nyugdíjkorhatár egyéniesítése és a jóléti kiadások visszafogása.

Frei a Redaktions Netzwerk Deutschlandnek (RND) adott interjúban kifejtette, hogy különböző szakmák esetében eltérő nyugdíjkorhatárokat kellene meghatározni, és a nyugdíjba vonulást a ledolgozott járulékfizetési évekhez is kötni kellene, mivel "nem mindenki képes azonos ideig dolgozni".

Az SPD-hez közel álló közgazdász, Jens Südekum javaslatait követve a CDU-s politikus az interjúban hangsúlyozta, hogy egyes fizikai vagy pszichésen megterhelő foglalkozásokban az emberek korábban elérik a terhelhetőségük határát, míg az úgynevezett tapasztalati szakmákban jellemzően hosszabb ideig lehet dolgozni. Emellett szerinte annak is szerepet kell játszania, hogy valaki milyen életkorban lépett be a munkaerőpiacra.

Frei szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. Mivel ugyanis míg az 1960-as években átlagosan tíz évig folyósítottak nyugdíjat, és hat aktív dolgozó jutott egy nyugdíjasra, ma az ellátás időtartama meghaladja a húsz évet, miközben már csak két járulékfizető tart el egy nyugdíjast. 

Ha az állam nem lép közbe, a szociális hozzájárulások aránya a jelenlegi, nagyjából 42 százalékról 48 százalék fölé emelkedhet a következő években

 - figyelmeztetett.

A kancelláriaminiszter korábban az egészségügyi kiadások visszafogását is szükségesnek nevezte, mondván, Németországnak a világ egyik legdrágább egészségügyi rendszere van, miközben a lakosság egészségi állapota nem kiemelkedő. Frei szerint egyes szolgáltatásokat csökkenteni kell, és erősíteni kellene a háziorvosok "kapuőri" szerepét a szakorvosi ellátáshoz való hozzáférésben.

A nyugdíjrendszer átalakításának kérdésével a kormány által létrehozott nyugdíjbizottság is foglalkozik, amelynek tagjai a nyárig tesznek javaslatot a további reformlépésekre.

A reformok szükségességét más gazdasági fórumokon is hangsúlyozzák: a Zöldek Gazdasági Egyesületének (Wirtschaftsvereinigung der Grünen) elnöke, Karl Haeusgen például a dpa hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy a jelenlegi változtatások nem elegendők, a magas szociális terhek egyre inkább fékezik a beruházásokat.

Kiemelt kép: Friedrich Merz német kancellár, Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, a párt európai parlamenti frakciójának vezetője és Antonio Tajani olasz külügyminiszter (b-j) az EPP-frakció elnökségi ülése alatt tartott sajtóértekezleten a Heidelbergi Egyetemen 2025. december 12-én. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Meo

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.