Pesti Srácok

Tarr Zoltán: ez egy szerelmi kapcsolat – avagy tiszás coming out Brüsszel felé

Bütyök már nem is magyarázkodik
Fotó: PS/Hatlaczki Balázs
Fotó: Hatlaczki Balázs/PS

„Természetes otthon, óriási szeretet” – a TISZA Párt nyílt vallomása az Európai Néppártról. Tarr Zoltán: ez egy szerelmi kapcsolat – avagy tiszás coming out Brüsszel felé.

„Természetes otthon, óriási szeretet” – a TISZA Párt nyílt vallomása az Európai Néppártról. Tarr Zoltán: ez egy szerelmi kapcsolat – avagy tiszás coming out Brüsszel felé. A Tűzfalcsoport mutatott rá a tiszások politikai szerelmi életére.

TARR Zoltán Webberről
Tarr Zoltán coming outja az elnöknek, Manfred Webernek, vagy az Európai Néppártnak szólt? Maga a tiszás Tarr se nagyon tudhatja. (Fotó: Filip Singer)

Tarr Zoltán, a TISZA Párt alelnöke ritkán hallott őszinteséggel beszélt Brüsszelről, az Európai Néppártról és saját politikai identitásukról egy, a Republikon Intézethez köthető podcastban.

Tarr Zoltán miatt ismét főhet bütyök feje


A beszélgetés túlmutatott a szokásos pártpolitikai panelek világán: érzelmi metaforák, „családi” és „szerelmi” hasonlatok rajzolták ki a TISZA Párt viszonyát az uniós fősodorhoz.

A „Liberalizmus vagy halál” mottóval futó műsor önmagában is erős ideológiai keretet ad az interjúnak. A Republikon Intézet politikai és nemzetközi beágyazottsága – uniós források, Soros-közeli támogatások, amerikai háttérintézmények – jól ismert a közéletben. Ebben a közegben Tarr nem távolságot tartott, hanem kifejezetten otthonosságot sugárzott.

A TISZA Párt alelnöke szerint az Európai Néppárt „természetes otthon”, ahol már az első perctől „óriási szeretettel és támogatással” fogadták őket. A párt nem kíván kívülállóként, kritikus félként működni, hanem vállaltan alkalmazkodik a közösség normáihoz.

Tarr szavai alapján a tagság nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is: az álláspontok képviselete, a néppárti irányvonal elfogadása és annak magyarországi közvetítése. Mindezt úgy, hogy – saját bevallása szerint – akár a magyar kormánnyal szemben is az „együttműködő Európa” oldalára állnak.

A megszólalás politikai értelemben egyértelmű coming out: a TISZA Párt nem lebegni akar Brüsszel és Budapest között, hanem deklaráltan az európai mainstream részeként határozza meg magát.

Három kiemelt tény:

  1. Tarr Zoltán a TISZA Párt és az Európai Néppárt kapcsolatát „szerelmi” és „családi” viszonnyal írta le, hangsúlyozva az érzelmi és politikai azonosulást.
  2. A párt vállaltan nem kérdőjelezi meg a néppárti tagságból fakadó kötelezettségeket, hanem azokhoz igazítja politikáját Magyarországon és Brüsszelben is.
  3. Tarr szerint az „együttműködő Magyarország” akár a kormánnyal szemben is képviselendő érték az uniós politikában, az EU magas társadalmi támogatottságára hivatkozva.

A megszólalás után nehéz lenne vitatni: ez már nem taktikai európaiság, hanem nyílt ideológiai állásfoglalás. A kérdés csak az, hogy a magyar választók is ugyanilyen „családtagnak” érzik-e majd magukat ebben a kapcsolatban.

 

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.