Tarr Zoltán: ez egy szerelmi kapcsolat – avagy tiszás coming out Brüsszel felé
Bütyök már nem is magyarázkodik, pedig Tarr Zoltán miatt most is kellene (Fotó: archív)
Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
„Természetes otthon, óriási szeretet” – a TISZA Párt nyílt vallomása az Európai Néppártról. Tarr Zoltán: ez egy szerelmi kapcsolat – avagy tiszás coming out Brüsszel felé.
„Természetes otthon, óriási szeretet” – a TISZA Párt nyílt vallomása az Európai Néppártról. Tarr Zoltán: ez egy szerelmi kapcsolat – avagy tiszás coming out Brüsszel felé. A Tűzfalcsoport mutatott rá a tiszások politikai szerelmi életére.
Tarr Zoltán, a TISZA Párt alelnöke ritkán hallott őszinteséggel beszélt Brüsszelről, az Európai Néppártról és saját politikai identitásukról egy, a Republikon Intézethez köthető podcastban.
Tarr Zoltán miatt ismét főhet bütyök feje
A beszélgetés túlmutatott a szokásos pártpolitikai panelek világán: érzelmi metaforák, „családi” és „szerelmi” hasonlatok rajzolták ki a TISZA Párt viszonyát az uniós fősodorhoz.
A „Liberalizmus vagy halál” mottóval futó műsor önmagában is erős ideológiai keretet ad az interjúnak. A Republikon Intézet politikai és nemzetközi beágyazottsága – uniós források, Soros-közeli támogatások, amerikai háttérintézmények – jól ismert a közéletben. Ebben a közegben Tarr nem távolságot tartott, hanem kifejezetten otthonosságot sugárzott.
A TISZA Párt alelnöke szerint az Európai Néppárt „természetes otthon”, ahol már az első perctől „óriási szeretettel és támogatással” fogadták őket. A párt nem kíván kívülállóként, kritikus félként működni, hanem vállaltan alkalmazkodik a közösség normáihoz.
Tarr szavai alapján a tagság nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is: az álláspontok képviselete, a néppárti irányvonal elfogadása és annak magyarországi közvetítése. Mindezt úgy, hogy – saját bevallása szerint – akár a magyar kormánnyal szemben is az „együttműködő Európa” oldalára állnak.
A megszólalás politikai értelemben egyértelmű coming out: a TISZA Párt nem lebegni akar Brüsszel és Budapest között, hanem deklaráltan az európai mainstream részeként határozza meg magát.
Három kiemelt tény:
- Tarr Zoltán a TISZA Párt és az Európai Néppárt kapcsolatát „szerelmi” és „családi” viszonnyal írta le, hangsúlyozva az érzelmi és politikai azonosulást.
- A párt vállaltan nem kérdőjelezi meg a néppárti tagságból fakadó kötelezettségeket, hanem azokhoz igazítja politikáját Magyarországon és Brüsszelben is.
- Tarr szerint az „együttműködő Magyarország” akár a kormánnyal szemben is képviselendő érték az uniós politikában, az EU magas társadalmi támogatottságára hivatkozva.
A megszólalás után nehéz lenne vitatni: ez már nem taktikai európaiság, hanem nyílt ideológiai állásfoglalás. A kérdés csak az, hogy a magyar választók is ugyanilyen „családtagnak” érzik-e majd magukat ebben a kapcsolatban.
