Pesti Srácok

Tarr Zoltán: ez egy szerelmi kapcsolat – avagy tiszás coming out Brüsszel felé

Bütyök már nem is magyarázkodik
Fotó: PS/Hatlaczki Balázs
Fotó: Hatlaczki Balázs/PS

„Természetes otthon, óriási szeretet” – a TISZA Párt nyílt vallomása az Európai Néppártról. Tarr Zoltán: ez egy szerelmi kapcsolat – avagy tiszás coming out Brüsszel felé.

„Természetes otthon, óriási szeretet” – a TISZA Párt nyílt vallomása az Európai Néppártról. Tarr Zoltán: ez egy szerelmi kapcsolat – avagy tiszás coming out Brüsszel felé. A Tűzfalcsoport mutatott rá a tiszások politikai szerelmi életére.

TARR Zoltán Webberről
Tarr Zoltán coming outja az elnöknek, Manfred Webernek, vagy az Európai Néppártnak szólt? Maga a tiszás Tarr se nagyon tudhatja. (Fotó: Filip Singer)

Tarr Zoltán, a TISZA Párt alelnöke ritkán hallott őszinteséggel beszélt Brüsszelről, az Európai Néppártról és saját politikai identitásukról egy, a Republikon Intézethez köthető podcastban.

Tarr Zoltán miatt ismét főhet bütyök feje


A beszélgetés túlmutatott a szokásos pártpolitikai panelek világán: érzelmi metaforák, „családi” és „szerelmi” hasonlatok rajzolták ki a TISZA Párt viszonyát az uniós fősodorhoz.

A „Liberalizmus vagy halál” mottóval futó műsor önmagában is erős ideológiai keretet ad az interjúnak. A Republikon Intézet politikai és nemzetközi beágyazottsága – uniós források, Soros-közeli támogatások, amerikai háttérintézmények – jól ismert a közéletben. Ebben a közegben Tarr nem távolságot tartott, hanem kifejezetten otthonosságot sugárzott.

A TISZA Párt alelnöke szerint az Európai Néppárt „természetes otthon”, ahol már az első perctől „óriási szeretettel és támogatással” fogadták őket. A párt nem kíván kívülállóként, kritikus félként működni, hanem vállaltan alkalmazkodik a közösség normáihoz.

Tarr szavai alapján a tagság nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is: az álláspontok képviselete, a néppárti irányvonal elfogadása és annak magyarországi közvetítése. Mindezt úgy, hogy – saját bevallása szerint – akár a magyar kormánnyal szemben is az „együttműködő Európa” oldalára állnak.

A megszólalás politikai értelemben egyértelmű coming out: a TISZA Párt nem lebegni akar Brüsszel és Budapest között, hanem deklaráltan az európai mainstream részeként határozza meg magát.

Három kiemelt tény:

  1. Tarr Zoltán a TISZA Párt és az Európai Néppárt kapcsolatát „szerelmi” és „családi” viszonnyal írta le, hangsúlyozva az érzelmi és politikai azonosulást.
  2. A párt vállaltan nem kérdőjelezi meg a néppárti tagságból fakadó kötelezettségeket, hanem azokhoz igazítja politikáját Magyarországon és Brüsszelben is.
  3. Tarr szerint az „együttműködő Magyarország” akár a kormánnyal szemben is képviselendő érték az uniós politikában, az EU magas társadalmi támogatottságára hivatkozva.

A megszólalás után nehéz lenne vitatni: ez már nem taktikai európaiság, hanem nyílt ideológiai állásfoglalás. A kérdés csak az, hogy a magyar választók is ugyanilyen „családtagnak” érzik-e majd magukat ebben a kapcsolatban.

 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.