Pesti Srácok

Fejenként egymillió dollárt fizetne Trump a grönlandiaknak, ha csatlakoznak az Egyesült Államokhoz

Donald Trump menni Grönlandra. Fotó: Getty Images/BCC

Miután letett a katonai beavatkozás tervéről, Donald Trump olyan ajánlatot tett a grönlandiaknak, hogy az ott élők fejenként egymillió dollárt kapnának, amennyiben egy népszavazáson úgy döntenének, hogy az Amerikai Egyesült Államokhoz csatlakoznak. Közben enyhül a dán álláspont is, Koppenhága már nem zárkózik el az együttműködéstől.

Az Index beszámolója szerint a fejenkénti egymillió dollár megszüntetné a dán támogatásoktól való függést, és teljesen átformálná a sziget gazdaságát. A tervek szerint azonban ehhez a szigeten népszavazást kell tartani, és a voksolók hatvan százalékénak kellene az Egyesült Államokhoz való csatlakozás mellett voksolnia ahhoz, hogy az ott élők megkaphassák a megígért pénzt.

Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök ugyanakkor egyértelműen fogalmazott: 

Elég volt. Nincs több fantáziálás az annexióról.

A grönlandiak rámutattak, hogy az alacsonyabb összeghez képest a dán támogatások hosszú távon többet érnek számukra. Aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy ha az Egyesült Államok részévé válnának, akkor minimális szociális ellátásban részesülnének.

Kevésbé finnyás a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen csütörtökön Brüsszelben azt mondta, Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében. A kormányfő az Európai Tanács transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó rendkívüli ülésére érkezve emlékeztetett az 1951-ben Washington és Koppenhága között létrejött védelmi szerződésre, amelyben az Egyesült Államok vállalta, hogy megvédi a szigetet egy esetleges agressziótól, majd kijelentette: Dánia lehetővé tette az amerikaiak számára, hogy katonai bázisokat hozzanak létre Grönlandon.
 

Ha ezt a megállapodást ki lehet bővíteni, azt biztosan nem utasítanánk el sem a dán, sem a grönlandi fél részéről 

- jelentette ki Frederiksen.

 

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!