Pesti Srácok

Fejenként egymillió dollárt fizetne Trump a grönlandiaknak, ha csatlakoznak az Egyesült Államokhoz

Donald Trump menni Grönlandra. Fotó: Getty Images/BCC

Miután letett a katonai beavatkozás tervéről, Donald Trump olyan ajánlatot tett a grönlandiaknak, hogy az ott élők fejenként egymillió dollárt kapnának, amennyiben egy népszavazáson úgy döntenének, hogy az Amerikai Egyesült Államokhoz csatlakoznak. Közben enyhül a dán álláspont is, Koppenhága már nem zárkózik el az együttműködéstől.

Az Index beszámolója szerint a fejenkénti egymillió dollár megszüntetné a dán támogatásoktól való függést, és teljesen átformálná a sziget gazdaságát. A tervek szerint azonban ehhez a szigeten népszavazást kell tartani, és a voksolók hatvan százalékénak kellene az Egyesült Államokhoz való csatlakozás mellett voksolnia ahhoz, hogy az ott élők megkaphassák a megígért pénzt.

Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök ugyanakkor egyértelműen fogalmazott: 

Elég volt. Nincs több fantáziálás az annexióról.

A grönlandiak rámutattak, hogy az alacsonyabb összeghez képest a dán támogatások hosszú távon többet érnek számukra. Aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy ha az Egyesült Államok részévé válnának, akkor minimális szociális ellátásban részesülnének.

Kevésbé finnyás a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen csütörtökön Brüsszelben azt mondta, Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében. A kormányfő az Európai Tanács transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó rendkívüli ülésére érkezve emlékeztetett az 1951-ben Washington és Koppenhága között létrejött védelmi szerződésre, amelyben az Egyesült Államok vállalta, hogy megvédi a szigetet egy esetleges agressziótól, majd kijelentette: Dánia lehetővé tette az amerikaiak számára, hogy katonai bázisokat hozzanak létre Grönlandon.
 

Ha ezt a megállapodást ki lehet bővíteni, azt biztosan nem utasítanánk el sem a dán, sem a grönlandi fél részéről 

- jelentette ki Frederiksen.

 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.