Pesti Srácok

Fejenként egymillió dollárt fizetne Trump a grönlandiaknak, ha csatlakoznak az Egyesült Államokhoz

Donald Trump menni Grönlandra. Fotó: Getty Images/BCC

Miután letett a katonai beavatkozás tervéről, Donald Trump olyan ajánlatot tett a grönlandiaknak, hogy az ott élők fejenként egymillió dollárt kapnának, amennyiben egy népszavazáson úgy döntenének, hogy az Amerikai Egyesült Államokhoz csatlakoznak. Közben enyhül a dán álláspont is, Koppenhága már nem zárkózik el az együttműködéstől.

Az Index beszámolója szerint a fejenkénti egymillió dollár megszüntetné a dán támogatásoktól való függést, és teljesen átformálná a sziget gazdaságát. A tervek szerint azonban ehhez a szigeten népszavazást kell tartani, és a voksolók hatvan százalékénak kellene az Egyesült Államokhoz való csatlakozás mellett voksolnia ahhoz, hogy az ott élők megkaphassák a megígért pénzt.

Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök ugyanakkor egyértelműen fogalmazott: 

Elég volt. Nincs több fantáziálás az annexióról.

A grönlandiak rámutattak, hogy az alacsonyabb összeghez képest a dán támogatások hosszú távon többet érnek számukra. Aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy ha az Egyesült Államok részévé válnának, akkor minimális szociális ellátásban részesülnének.

Kevésbé finnyás a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen csütörtökön Brüsszelben azt mondta, Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében. A kormányfő az Európai Tanács transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó rendkívüli ülésére érkezve emlékeztetett az 1951-ben Washington és Koppenhága között létrejött védelmi szerződésre, amelyben az Egyesült Államok vállalta, hogy megvédi a szigetet egy esetleges agressziótól, majd kijelentette: Dánia lehetővé tette az amerikaiak számára, hogy katonai bázisokat hozzanak létre Grönlandon.
 

Ha ezt a megállapodást ki lehet bővíteni, azt biztosan nem utasítanánk el sem a dán, sem a grönlandi fél részéről 

- jelentette ki Frederiksen.

 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.