Tanácstalan Brüsszel, mi is legyen az álláspontja a venezuelai beavatkozással kapcsolatban?
Fotó: Miguel Gutiérrez
A venezuelai beavatkozással az Egyesült Államok azt üzente a világnak, hogy Donald Trump elnök komolyan gondolja a Monroe-elvet, azt, hogy Amerika az amerikaiaké - mondta a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Horváth József úgy fogalmazott, az amerikai titkosszolgálatok és különleges egységek "lézervágásos" műveletet hajtottak végre Venezuelában, amelynek kemény üzenete az volt, hogy nem fogják tolerálni azt, hogy Közép- és Dél-Amerikában más nagyhatalmak próbáljanak területeket foglalni.
A felvetéshez, hogy Oroszország és Kína bevásárolta magát a venezuelai olajiparba, megjegyezte: egy éve még orosz flottalátogatás is volt Venezuelában.
Ehhez képest az akció után az oroszok egy visszafogott kommünikét adtak ki, úgy tűnik, mintha az amerikai és az orosz diplomácia megállapodást kötött volna; mintha az oroszok ezt a területet elengedték volna, nyilván más régióban, Ukrajna vonatkozásában kapnak gesztust
- mondta.
Kitért arra, hogy az európai országok reakciói alapján az amerikaiak az európai hatalmak és az Európai Unió vezetőit nem tájékoztatták a venezuelai beavatkozásról.
Az óvatos nyilatkozatok, amelyeket az európai vezetők tettek, miszerint Maduro venezuelai elnök diktátor volt, de az ENSZ alapokmányát figyelembe kell venni, és békés megoldásokat kell keresni, azt mutatják, hogy tanácstalanság van az európai vezetők körében
- tette hozzá.
Kiemelte, a Trump elnök beiktatása óta Európa és az Egyesült Államok új vezetése között meglévő törésvonal tovább mélyül.
Úgy tűnik, mintha Nyugat-Európa szembe menne az amerikaiakkal, és nem venné tudomásul az elmúlt 15-20 év katonai, biztonságpolitikai és gazdasági realitásait
- közölte.
A biztonságpolitikai szakértő kifejtette, az átalakuló világban a nagy nemzetközi szervezetek, így az ENSZ szerepe át- vagy leértékelődött. Az Egyesült Államok már több ENSZ-szervezetből kilépett, illetve a megvonta finanszírozásukat. Úgy vélte, ebben a bizonytalan, átalakuló világban az ENSZ nem tudja már betölteni azt a szerepét, amelyet a hidegháborúban sikeresen tett.
Azt mondta, a venezuelai beavatkozással az oroszok nagyobb mozgásteret kaptak Ukrajnában, a béketárgyalásokon az orosz feltételeket nagyobb mértékben fogadhatják el. Példaként említette Donbasz kérdését, amelyben az Egyesült Államok próbál nyomást gyakorolni Zelenszkij elnökre azért, hogy adják át harc nélkül, fogadják el azt, hogy az oroszok jelentős véráldozatokkal, de elfoglalják a területet.
Beszélt arról, hogy a venezuelai akcióval az amerikaiak üzentek Iránnak is, azt, hogy adott esetben képesek és hajlandóak ott is beavatkozni.
Horváth József a Vlagyimir Putyin rezidenciájának támadásáról szóló hírekre reagálva azt mondta, több variáció van arra, hogy kiknek állhatott érdekében a művelet végrehajtása. Ha ez a kérdés nem tisztázódik, az a béketárgyalásokat jelentősen akadályozni fogja - jelentette ki.
